Berlinben és Brandenburgban már tart az új iskolaév, és hamarosan megkezdődik a további 14 német szövetségi tartomány legtöbbjében is. De Carsten Linnemann kereszténydemokrata politikus, a CDU/CSU pártszövetség Bundestag-frakciójának helyettes vezetője máris jókora felháborodást keltett kijelentésével.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, Carsten Linnemann a Rheinische Post című lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy véleménye alapján semmi keresnivalója az általános iskolában annak a (migráns hátterű) gyereknek, aki egyáltalán nem, vagy csak alig ért és beszél németül, hozzátéve, az érintett gyerekeknek elő kellene írni, hogy iskola-előkészítőbe (Vorschule) járjanak, ahol a közoktatásba való bekerülés előtt elfogadható szinten megtanulnának németül.
Noha a migránsok által létrehozott párhuzamos társadalmak további elterjedésétől tartó, észak-rajna-vesztfáliai származású Linnemann – a Ruhr-vidéket is magába foglaló legnépesebb tartomány iparvárosaiban a legsúlyosabb az integrációs helyzet – később visszakozott, mondván, senkit nem akar kirekeszteni.
Az ősszel három tartományban is választásokat tartanak. Német oktatási szakemberek is vitatták a felvetést – pro és kontra.
Végre ideológiamentesen foglalkoznunk kell azzal a problémával, hogy az első osztályosoknak már a 20-25 százaléka rosszul, vagy egyáltalán nem tud németül – mondta Heinz-Peter Meidinger, a közoktatásban dolgozó tanárok érdekképviseletének elnöke a Die Welt szerint. Meidinger véleménye alapján a CDU-s politikus pontosan írta le, hogy mi a baj az oktatási rendszerrel nyelvi-integrációs szempontból.
Az bizonyos, hogy a kérdés sokakat érint: az országban élő 13,4 millió gyerek közül 4,9 millió – bevett német kifejezéssel – „migrációs hátterű". Ez az arány több mint egyharmadot jelent! A különféle kompetenciákat mérő PISA-felmérés eredményei szerint a migránsgyerekek csaknem felének nehezen megy az iskola, ami mindenekelőtt a gyenge német nyelvtudásra vezethető vissza. Az első generációs bevándorlógyerekek négyötöde nem németül beszél a családjával, de a másodgenerációsok fele is más nyelven kommunikál otthon.
Duisburgban például a jövendő elsősök 16 százaléka egyáltalán nem tud németül, Berlinben pedig majdnem minden harmadik általános iskolás a legalacsonyabb szintet sem éri el a hallott és az olvasott szövegek értését vizsgáló teszteken.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
