A tőlünk 150 fényévre lévő "hóember" tömege nagyobb a Napnál, átmérője azonban kétharmada a Föld átmérőjének.
A fehér törpe a csillagfejlődés végső stádiuma, általában nagyjából Föld-méretű, de 100-szor kisebbek, mint a Nap. Tömegük megközelítően a Nap tömegével egyezik meg, ezért sűrűségük nagyon nagy. A fehér törpék extrém magas felszíni hőmérsékletűek, ezért ragyogó fehér fényt bocsátanak ki.
Az Európai Űrügynökség Gaia teleszkópjával felfedezett objektum két fehércsillag összeolvadásából keletkezhetett, és a WDJ0551+4135 jelet kapta. A felfedezés segítheti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék ezt a folyamatot - mondta Mark Hollands, a Warwicki Egyetem kutatója, a Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
"E csillag legérdekesebb jellemzője, hogy nem robbant szét szupernovaként. Nincs sok fehér törpe, amely ekkora tömegű lenne" - magyarázta.
Légköre korábban soha nem látott összetételű. "Azt várnánk, hogy külső rétege hidrogén, néha esetleg héliummal vegyülve, vagy csupán hélium és szén. A hidrogén és a szén ilyen kombinációjára nem számítottunk, mivel kell lennie egy vastag hélium rétegnek, amely meggátolja ezt" - mondta a kutató.
Nem tudni bizonyosan milyen csillagrendszerek hozzák létre a szupernova állapotot. Ennek a "sikertelen" szupernovának a jellemzőit vizsgálva sokat megtudhatunk a termonukleáris önmegsemmisülés útjairól - tette hozzá.
