Jens Stoltenberg azt közölte: nehéz döntés előtt áll a katonai szövetség, ugyanis egyetlen tagország sem akar a szükségesnél tovább az ázsiai országban maradni.
Kiemelte, a NATO csaknem 20 éves afganisztáni jelenlétét követően azonban a túl korai, vagy az összehangoltság elmaradásával végzett csapatkivonás ára nagyon magas lehet. A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, miután kiszorult Szíriából és Irakból, Afganisztánban éledhet újjá.
A februárban megkötött, az amerikai csapatok kivonását előirányzó amerikai-tálib megállapodásra utalva Stoltenberg azt mondta, az amerikai katonák számának csökkentése mellett a NATO folytatja az afgán biztonsági erők képzésére és a tanácsadásra fókuszáló munkáját. Hozzátette, a szövetség elkötelezett a katonai misszió finanszírozásának fenntartása mellett 2024-ig.
"Együtt mentünk Afganisztánba. És amikor itt az ideje, összehangoltan és rendezetten kell távoznunk onnan. Számítok arra, hogy az összes NATO-szövetséges teljesíti ezt az elkötelezettséget saját biztonságunk érdekében" - fogalmazott.
A CNN amerikai hírtelevízió és a The New York Times című lap hétfői beszámolója szerint az amerikai védelmi minisztérium utasítást kapott, hogy készítse elő 2000 katona Afganisztánból és 500 katona Irakból való kivonását, amit végrehajtanának még mielőtt január 20-án lejár Donald Trump elnöki mandátuma. A lépéssel mindkét országban mintegy 2500 amerikai katona maradna.
Az afgán kormány és a tálibok béketárgyalásai jelenleg zajlanak Washington és a lázadók megállapodása alapján, amelyben a lázadók az amerikai csapatok 2021 közepéig való kivonását szabták feltételül.
