A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) általában ősszel elhagyja a stabilan jéggel borított területeket.
Ez a faj azon kevesek egyike, amelyek kizárólag az Északi-sarkvidéken és a szubarktikus vizekben élnek meg. Nagyon szűk skálán mozog az a hőmérsékleti spektrum, amelyben jól érzi magát: általában mínusz 0,5 és plusz 2 Celsius-fok között - írja a The Guardian online kiadása.
Jelenleg négy ilyen bálnacsapat úszik az Északi-sarkvidék térségében. Az egyik legnagyobb évente a Bering-tenger északi részéből elindul, tavasszal a Csukcs-tengeren át jut a Beaufort-tengerbe, ahol a nyár nagy részét tölti, mielőtt ősszel visszatérne a Bering-tengerbe, hogy ott töltse el a telet.
Víz alatti felvételekből származó adatok alapján a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy ez a bálnapopuláció nem tette meg szokásos körutazását 2018-2019-ben - írják a Royal Society Open Science című tudományos lapban.
A tanulmány vezető szerzője, Stephen Insley, a kanadai Wildlife Conservation Society természetvédelmi szervezet munkatársa szerint egyelőre nem tudni, hogy ez egy eseti eltérés volt, vagy egy új korszak kezdete.
A szakértők szerint számos ok lehetséges, mely a jelenség hátterében állhat. A víz hőmérsékletének emelkedésével a ragadozók, például az orkák elszaporodása is arra ösztönözhette a grönlandi bálnákat, hogy maradjanak téli helyükön.
Egy másik lehetséges tényező, hogy ezeket az állatokat akár fél méteres vastagságban is boríthatja a bálnazsír, amely miatt nagy melegben fenyegetheti őket a túlhevülés veszélye.
Az is elképzelhető, hogy a magasabb hőmérséklet miatt planktontúltengés volt a területen, ezért a bálnák az energiaspórolás érdekében nem indultak vándorútra, itt táplálkoztak.
Ha teljesen stabil jég alakul ki a tél során, az arra kényszeríti a bálnákat, hogy elinduljanak. Mert bár nagy, vastag koponyával rendelkeznek, mely segítségével akár egy méter vastagságú jeget is áttörhetnek, a jégnek eléggé nyitottnak kell lennie ahhoz, hogy áthatolhassanak a repedéseken a levegővételhez.
