A rengés epicentruma Mostar településtől 24 kilométerre volt északnyugatra, fészke pedig 5 kilométeres mélységben.
A földrengést Szarajevóban és Zenicán is lehetett érezni, valamint Horvátországban, Splitben, Dubrovnikban és Makarskában. Károkról egyelőre nem érkezett bejelentés, de további utórengésekre számítanak.
Áprilisban egy 5,7-es erősségű földrengés rázta meg ugyanezt a térséget. Annak epicentruma Ljubinje településtől 14 kilométerre volt északkeletre, öt kilométeres mélységben. A Mostartól délre fekvő Stolac városban szikla zuhant egy lakóházra, emiatt egy 28 éves nő súlyosan megsérült és a kórházban meghalt.
A Balkán-félszigeten gyakran előfordulnak földrengések. Horvátország középső részét 2020 decemberében 6,4-es erősségű földrengés rázta meg, akkor hét ember meghalt és több száz ház megrongálódott. Ugyancsak komoly károkat okozott 2020 márciusában egy 5,3-es erősségű rengés Zágrábban. Albániában pedig több mint ötvenen haltak meg 2019 novemberében egy 6,4-es erősségű földmozgás következtében.
Földrengés rázta meg Bosznia-Hercegovinát
Létrehozva
Bosznia-Hercegovinát csütörtökön reggel 4,7-es erősségű földrengés rázta meg az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Intézet (EMSC) mérése szerint.
Ez is érdekelhet
Április végéig befejezik a Barátság kőolajvezeték javítását
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Berlinben Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóját.
Kétnapos teherforgalmi blokád kezdődött Montenegró szerb és boszniai határátkelőin
A nemzetközi fuvarozók kétnapos blokádot kezdtek kedden a Montenegró és Szerbia, illetve a Montenegró és Bosznia-Hercegovina közötti határátkelőkön.
Lengyel elnök: Oroszország fenyegetést jelent a szabad világra
A katyni vérengzés áldozatai arra emlékeztetnek, hogy a demokráciát nem lehet megérteni Közép-Európa történelmi tapasztalata nélkül, amely szerint Oroszország fenyegetést jelent a szabad világra – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök hétfőn Varsóban.
Ukrajna kész a nemzetiségek védelmében a legmagasabb normák alkalmazására
Ukrajna készen áll a legmagasabb európai normák alkalmazására a nemzeti kisebbségek védelmében, és nyitott a párbeszédre ebben a kérdésben is az új magyar kormánnyal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfőn újságírók előtt, amit az MTI szemlézett.