Az intézménybe csaknem száz nyugdíjas pedagógust és nevelőt hívtak meg, hogy közösen, a régi emlékeket felidézve töltsenek el egy kellemes délutánt, miközben jóízűen elfogyasztanak egy adag forró bográcsgulyást a meglehetősen hűvös tavaszi napon. A program már hagyománynak számít, hiszen idén már harmadik alkalommal rendezték meg a találkozót, és a tervek szerint a következő években is folytatják.
Mélypataki Rita a MESZEGYI Napraforgó Bölcsőde bölcsődevezetője és a rendezvény házigazdája elmondta, számukra nagyon fontos, hogy ápolják a kapcsolatot a nyugdíjas kollégákkal, ezért hívták meg a mai napra - immár harmadszor - azokat, akik egykor miskolci bölcsődékben dolgoztak.
– Nekünk fontos a múlt, azok az értékek, amelyeket ők képviseltek, amikkel megalapozták a szakmai múltunkat, amelyből a jelenünk is fakad. És bízunk benne, hogy a jövőnk is, hogy mi is át tudjuk adni ezeket az értékeket a fiatal kollégáknak. Ennek az értéknek a megtartása és azok megbecsülése, akik ezeket hordozták a rendezvényünk célja – hangsúlyozta a bölcsődevezető.
– Igyekszünk ilyen családias kerti parti keretében összegyűlni egykori kollégáinkkal. Általában olyan nyolcvan-száz fő szokott eljönni, némelyek akár több tíz vagy százkilométerről is. Mi nagyon hálásak vagyunk ezeknek az elődöknek, hiszen sokunkat ők tanítottak és megalapozták mindazt, sok évnyi, évtizednyi munkával, amiért mi most itt lehetünk. Azt hiszem az a legkevesebb, amit tehetünk, hogy egy ilyen találkozón megvendégeljük a nyugdíjas kollégákat – mondta Mélypataki Rita.
– Idén már harmadik alkalommal rendezzük meg a MESZEGYI keretén belül a bölcsődei terület nyugdíjas dolgozóinak találkozóját. Bár ezt a nyugdíjas szót kimondani is vétek, hiszen ahogy körülnézek, mindenki nagyon fiatal, fiatalabb, mint tavaly volt – kezdte köszöntőjét egy kedves poénnal Gúr Péter Attila a MESZEGYI igazgatója, aki ezután a bölcsődei nevelés fontosságáról beszélt.
Rámutatott, nagyon fontos az, hogy a megszületett gyermekek útja hogyan kezdődik és halad tovább az első években. Ezért is van kiemelt jelentősége a mai világban a bölcsődei ellátásnak. Ma már egyre nagyobb hatékonysággal és egyre korábban térnek vissza az anyák a munkaerőpiacra, ezért a bölcsődei ellátásnak a szerepe és a súlya is megnövekedett.
– Azt gondolom, nagyon fontos szerepe van a bölcsődének abban, hogy a gyermekek egy hasonló korúakból álló közösségben szocializálódjanak. Számukra így sokkal könnyebb lesz a későbbi akadályok vétele, akárha az óvodába menetelről beszélünk, és a későbbiekben is. Ezt a társszakmák területéről is vissza szokták jelezni, hogy azok a gyerkőcök, akik bölcsödébe jártak, teljesen más helyzetből indulnak már az óvodában. Itt Miskolcon nagyon nagy súlya és jelentősége van ennek az ellátásnak, és az utóbbi években bővítettük is az ellátórendszerünket. Két bölcsődében is férőhelybővítés történt – ismertette az igazgató.
Gúr Péter Attila azt is elmondta, hogy látják azokat a különbségeket, ahogyan 30-40-50 évvel ezelőtt működött a bölcsőde. Egy azonban közös maradt, az hogy a kisgyermek fejlődése és a szocializációjának a segítése, mindenkor az elsődleges.
Miskolc önkormányzata nevében Matiscsák Éva alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, aki üdvözölte ezt a három évvel ezelőtt elindított kezdeményezést. Kijelentette, amikor ezen a kissé borongós napon az egybegyűlt vidám nyugdíjasokra és a mai kollégáikra néz, szinte kisüt a nap is, mert mindenki mosolyog, jól érzi magát együtt.
– Jó dolog az, hogy amikor már a munkából visszavonultunk, akkor még érezhetjük, hogy fontosak vagyunk. Azt gondolom, hogy azzal, hogy itt évről évre megszervezik ezt a találkozót, és a régi kollégák újra látják egymást, újra elbeszélik a régi történeteket, sztorikat, sokat tesznek a szervezők azért, hogy ezt a megbecsülést érezhessék a nyugdíjasok. Ez szinte olyan, mintha még mindig itt dolgoznának. Beszélgettem itt a hölgyekkel, és hallottam, hogy van, aki hatvan kilométerről is eljön minden évben, hogy találkozhasson a többiekkel. Ebből is látom, hogy ez egy nagyon sikeres rendezvény, és én személy szerint, úgy is, mint az önkormányzat képviselője, csak azt mondhatom, hogy köszönöm. Köszönöm a már nyugdíjba ment és a még aktív bölcsődei dolgozóknak azt a munkát, amelyet a gyermekekért és a családokért végeznek – fogalmazott az alpolgármester.
Matiscsák Éva ezután visszaemlékezett arra, amikor még ő maga is bölcsődébe, óvodába vitte a gyermekét. Mint mondta, hosszú-hosszú évekig emlegették például a gondozó Erika nénit és számtalan szép emléket ezekből az időkből. Hangsúlyozta, hogy a mai szülőknek is nagyon fontosak a bölcsődék, hiszen kétkeresős családmodellben élünk, amikor az édesanyáknak is mielőbb vissza kell menniük dolgozni. Ilyenkor nem mindegy, hogy ha van kire hagyni a kicsi gyermeket, olyan helyen, ahol biztonságban van és megfelelő nevelést és ellátást is kap. Miskolcon a fiatal szülők nyugodtan mehetnek dolgozni, mert van elegendő férőhely a bölcsődékben és az óvodákban.
Az alpolgármester végezetül megköszönte a bölcsődei dolgozók munkáját, és külön köszönetet mondott a körzet önkormányzati képviselőjének Fodor Zoltánnak azért, amiért szívén viseli a körzetébe tartozó bölcsődék sorsát, ahogy a rendezvényét is, amelyet képviselőként támogat.
Az egykori bölcsődei nevelőket Fodor Zoltán, a városrész önkormányzati képviselője is meleg és közvetlen szavakkal köszöntötte. Beszédét azzal kezdte, hogy a körzetében hét oktatási vagy szociális intézmény is van, egy bölcsőde, két óvoda, két általános iskola és egy gimnázium, valamint egy családsegítő központ.
– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van itt nekem egy nagyszerű bölcsődevezetőm, a Mélypataki Rita, akinek van egy nagyszerű csapata, akikről csak a legnagyobb tisztelettel tudok szólni. Nagyon sokszor eljövök a bölcsődébe és beszélgetek velük, hogy mi a program, miben tudok segíteni, és tényleg csak a legnagyobb tisztelet hangján tudok szólni az egész kollektíváról, mert kiváló munkát végeznek – mondta a képviselő, aki ezután kért egy nagy tapsot is a bölcsőde munkatársainak.
Majd úgy folytatta, hogy ő olyannal is találkozott, aki nem 40-60 kilométerről utazik ide, hogy találkozzon régi kollégáival és az újakkal, hanem több mint négyszáz kilométerről. Ez is jól mutatja mennyire elkötelezettek ezek az emberek és mennyire meg akarják tartani a szoros kapcsolatot a nyugdíjas éveikben is egymással.
Fodor Zoltán megígérte, hogy amíg képviselő, addig minden évben hozzá fog járulni ahhoz, hogy ez a találkozó létrejöhessen.
