A nyári időszámítás mellett gazdasági és lakossági, a téli mellett orvosszakmai érvek szólnak – abban viszont mindenki egyetért, hogy az óraátállítást el kell törölni. De lehet, hogy 2024-ig sem tudnak megegyezni az Európai Unió tagállamai.
A szakértő a VG-nek korábban azt mondta, finoman szólva sem hasznos az embernek, hogy mesterségesen beleavatkoznak a természet rendjébe, és még ez az egy óra is nyomot hagy bennünk, mert megtöri a cirkadián ritmust, azaz a fénynek és a sötétségnek az élővilág életét alapvetően meghatározó ütemét.
A The Guardiannek nyilatkozó elemzők állítják, a nyári időszámítással sokat lehet spórolni, mert az energiacsúcsot 17 és 19 óra között mérik, ilyenkor pedig nagyon nem mindegy, hogy legalább részben világos van, vagy végig sötét, számításaik szerint ebben a kétórás csúcsban akár 10 százalékkal is csökkenthető az energiaigény.
Magyarországon több felmérés is azt bizonyítja, hogy a lakosság jelentős része, közel kétharmada a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát, mert ebben az esetben tovább lenne világos a téli hónapokban – ez az arány egyébként illeszkedik az európai kutatásokhoz is.
Az Európai Parlament már 2019-ben döntött arról, hogy ne legyen óraátállítás, de a tagállamoknak a megjelölt két év sem volt elegendő a megegyezéshez, a szomszédos országok között támadt konfliktus, hogy a téli vagy a nyári időszámításnál maradjanak, hiszen mindkettő mellett sorolhatók érvek. A témával egyébként sem foglalkoztak kiemelten, hiszen a lakosságot egy évben kétszer néhány napig érdekli az óraátállítás, ráadásul az elmúlt években először a koronavírus-járvány, majd most az Ukrajnában zajló háború is teljesen elterelte a figyelmet.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban kijelentette, Magyarország nyitott az óraátállítás eltörlésére, de ehhez egységes európai elhatározás kell. Az említett 2021-es határidőt az EP elhalasztotta 2024-ig, tehát előfordulhat, hogy már csak jövőre kell tekergetni az órákat.
