Lerobbant autó, fűtés-meghibásodás vagy a kerékpártároló mégsem bizonyult biztonságosnak – az ezekhez hasonló, nem tervezett kiadások nemcsak anyagilag, de mentálisan is megterhelik a magyarokat. A Cofidis friss kutatása alapján leginkább szorongást, tehetetlenséget és dühöt éreztek a károsultak, de volt, aki alvászavart is tapasztalt. Pedig viszonylag gyakran fordulnak elő ilyen esetek: a lakosság közel kétharmadát érte már komolyabb, akár több százezer forintos váratlan kiadás az elmúlt egy évben és sokaknak gondot okoz önerőből kifizetni ezeket – a többség viszont szégyenkezéssel élné meg, ha szeretteitől kérne kölcsön – állapította meg a kutatás.
Az országos, reprezentatív kutatás alapján tízből hat magyar szembesült legalább egy nagyobb összegű váratlan kiadással az elmúlt 12 hónapban, közel negyedük pedig minimum két ilyen kritikus helyzettel találkozott. Leginkább az autó vagy egy háztartási gép hirtelen meghibásodása okozott nehézséget, de gyakoriak voltak a nem várt egészségügyi kiadások, a lakással kapcsolatos nem várt kiadások, mint például a beázás vagy fűtés-meghibásodás, illetve az elektronikai eszközök elromlása, ellopása is.
Tízből hat esetben a hirtelen jött kiadások összegei meghaladták a 100 ezer forintot, a problémák ötödénél pedig több mint 300 ezer forintot kellett kifizetniük a válaszadóknak. Az érintettek háromnegyedénél a családi kasszát komolyan megterhelte ez a nem várt tétel, többségüknek minimum 1-2 hónap kellett ahhoz, hogy pénzügyileg újra egyenesbe jöjjenek.
Idegtépő teher
A váratlan kiadással szembesülők háromnegyedének ez nemcsak anyagi, de pszichológiai szempontból is komoly terhet jelentett. Leginkább stresszt, szorongást, tehetetlenséget és dühöt éreztek a károsultak, de volt, akinél alvászavart (15 százalék) okozott.
A felmérés eredményei szerint a nőket mentálisan jobban megviselték a történtek, mint a férfiakat: a nők 82 százaléka számolt be valamilyen negatív érzésről, konfliktusról a váratlan helyzet kapcsán, míg a férfiaknál ez az arány mindössze 64 százalék. A vidékieket, az alacsonyabb iskolázottságúakat és a megtakarítással nem rendelkezőket idegileg sokkal inkább próbára tette a hirtelen jött költség.
Tovább nehezíti a mentális terheket a helyzet tabusítása. 10-ből 4-en azok közül, akik szembesültek váratlan kiadással az elmúlt egy évben, nem tudták saját forrásból fedezni ezeket a költségeiket. Ilyenkor leggyakrabban családtagtól vagy ismerőstől kértek kölcsön, viszont ezt sokszor lelki kompromisszumokkal jár. A válaszadók közel kétharmada kifejezetten szégyenkezéssel éli meg, ha ismerőstől, rokontól kér anyagi támogatást, tízből négyen pedig szeretteik helyett inkább bankhoz vagy pénzintézethez fordulnának hitelért – ez minden második hatvan év felettire igaz.
A biztonság kulcsa a felkészülés?
A kutatás arra is rámutatott, hogy a válaszadók kétharmada aggódik a jövőbeli anyagi helyzete miatt. Bár a váratlan szituációk kezelésében sokat segíthet a tartalék, a többség úgy véli, hogy kevesebb megtakarítása van annál, mint ami megfelelő biztonságérzetet adna számára. Általánosságban a fiatalabbaknak kisebb, az idősebbeknek már inkább nagyobb összeg jelentené ezt. A magyarok 60 százaléka saját bevallása szerint legfeljebb 1-2 havi megélhetésre elegendő félretett pénzzel rendelkezik, a többség azonban több mint fél évre elég tartalékot érezne megnyugtatónak.
A cég szakértői szerint a pénzügyi bizonytalanságok kapcsán kialakult stresszt csökkentheti, ha előzetesen felkészülünk arra, milyen megoldásokat vehetünk számba egy váratlan élethelyzetben. A lehetséges hitelopciók feltérképezése mellett különösen fontos, hogy a felelős pénzintézet munkatársai empatikusak legyenek és érthető, átláthatóan módon segítsenek a döntésben - írják.