A közlemény szerint a Miskolci Törvényszék ítéletet hozott annak a vádlottnak az ügyében, aki különböző időpontokban két alkalmi ismerősét is megölte és ezért különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt indult ellene büntetőeljárás.
A vádlott 2020 augusztusában megismerkedett egy férfival, akivel együtt italozott, majd ismeretlen okból elhatározta, hogy megöli.
A vádlott – azzal az ürüggyel, hogy nála tartózkodhat a sértett – felcsalta őt egy miskolci hétvégi házas övezetbe, ahol bemásztak az egyik ingatlan portájára. A vádlott egy körülbelül másfél méteres fakarót vett ekkor magához és többször, körülbelül tizenhat-tizenhét alkalommal, testszerte megütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében a helyszínen elhalálozott. A holttestet a férfi néhány órával később kivonszolta az ingatlan területéről és egy nem messze lévő fás-bokros, lejtős területen legurította.
2020. szeptember 11-én a vádlott együtt italozott egy férfival, majd másnap hajnalban mintegy ötven késszúrással meggyilkolta őt. Másnap hajnalban a terhelt ismeretlen okból felköltötte a matracon alvó sértettet, bántalmazni kezdte őt, megütötte fejénél, majd körülbelül ötven alkalommal testszerte megszúrta a nála lévő késsel. A holttestet ágyneműbe csomagolta és az udvaron lévő kútba dobta.
A vádlott ugyanebben a hónapban az ügy harmadik sértettjével együtt italozott, majd kihasználva azt, hogy a sértett elaludt, zakójának belső zsebéből kivette annak pénztárcáját és elvett tizennégyezer forint készpénzt, egy személyi- és egy hatósági igazolványt.
A törvényszék a vádlottat különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés, kifosztás bűntette, valamint okirattal visszaélés vétsége miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. A férfi legkorábban negyven év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.
Súlyosító körülményként vették figyelembe a terhelt előéletében rejlő körülmények mellett azt, hogy az eljárás során más személyt hamisan vádolt a bűncselekmény elkövetésével, továbbá azt, hogy feltételes szabadulását követő rövid időn belül követte el jelen bűncselekményt.
Súlyosító körülményként értékelték az élet elleni bűncselekmény többszörös minősültségét, a többes halmazatot, a vádlott csavargó, munkakerülő életmódját, önhibából eredő ittas állapotát, kitartó szándékát és gátlástalan elkövetési módját, valamint annak tényét, hogy megbánást egyáltalán nem tanúsított.
Súlyosító körülmény volt még az is, hogy az ügy országszerte közfelháborodást váltott ki, valamint a hasonló cselekmények emelkedő száma is ilyenként esett latba.
Mint írták, enyhítő körülményeket a bíróság kisebb nyomatékkal értékelt: ilyen volt az, hogy a terhelt részben beismerte ugyan a nyomozás során az elkövetést, azonban a tárgyalási szakban lényegében tagadta azt, váltakozó védekezést terjesztve elő. Az enyhítő körülmények közé sorolták az idő múlását és azt, hogy a kifosztási cselekmény sértettje visszakapta iratait, a személyi igazolványt pedig maga a vádlott adta vissza neki.
Az ítélet nem jogerős, ellene a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, összességében lényeges enyhítést és határozott tartamú szabadságvesztés kiszabását kérve a Debreceni Ítélőtáblától. Az ügyészség három munkanap gondolkodási időt fenntartott a nyilatkozattételre.
