Ugrás a tartalomra

Alkotmánybíróság: nem lehetetlenítheti el a kormány a helyi önkormányzatok működését

Bájer Máté - Kujan István
Utoljára módosítva
2021. március 04. csütörtök 17:54
Kimondták, a kormánynak joga van az elvonáshoz, de ez egyben kötelességgel is jár. Azt azonban nehéz megítélni, meddig terjed a jog és hol kezdődik a kötelesség.
városháza

A napokban érdekes közleményt olvashattunk az Alkotmánybíróság hivatalos oldalán: nem ütközik az alaptörvénybe a gödi gazdasági terület kijelölése. Aki nem ismerné az ügy előzményét, annak röviden: az ellenzéki vezetésű Göd önkormányzata azért tett panaszt a testületnél, mert

a veszélyhelyzet idején a kormány egy rendelettel, egyeztetés nélkül elvette a várostól a Samsung gyár területét tavaly tavasszal.

Pontosabban különleges gazdasági övezetnek minősítette azt, és a kormánypárt által vezetett megyei önkormányzatnak adta. Ez egyben azt is jelentette, hogy azóta a megyei önkormányzat gazdálkodhat a gyár működéséből származó adóbevételekből is. Ez természetesen hatalmas kiesést jelentett a település számára, az intézkedést megalapozatlannak, sőt alaptörvény-ellenesnek vélték: szerintük a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza Göd önkormányzatának tulajdonhoz való alapjogát, így az Alkotmánybírósághoz fordultak az ügyben. A testület döntött: a tulajdon társadalmi felelősséggel jár. Ha tehát az állam az ellátandó közfeladatot átadja egy másik önkormányzatnak – jelen esetben a megyei testületnek –, az nem minősül kisajátításnak.
Erélyesen írt pont került tehát az ügy végére.

Nem lehetetleníthetik el az önkormányzatokat

Az esetnek azonban van egy másik aspektusa is. Olyan megállapítás született, ami nemcsak Göd városának, de minden önkormányzat számára érdekes támpont lehet:

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – az Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdése második mondatából fakadó alkotmányos követelményként megállapítja, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok számára az általuk ellátott kötelező feladat és hatáskörök ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania. Ezeket az Országgyűlés, veszélyhelyzet idején a kormány közérdekből csökkentheti, azonban ezzel nem lehetetlenítheti el a helyi önkormányzatok működését, nem üresítheti ki az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében szereplő alkotmányosan védett feladatköreiket."

Ha ezt megpróbáljuk értelmezni, nagyjából azt vesszük ki a leírtakból,

hogy, bár a kormánynak joga van az elvonáshoz, de ez egyben kötelességgel is jár: nem lehetetleníthetik el az önkormányzatok működését annyira, hogy azok képtelenné váljanak a feladataik ellátására.

Márpedig országszerte számos város ennek a határnak a szélén lépked – az már véleményes, hogy a határvonal melyik oldalán.

Jogi kérdés

Azért, hogy ne csak a józanészre hagyatkozva következtessünk, szakembereket is kérdeztünk a fent említett sorokkal kapcsolatban.

– Igazából ez a kérdés több pénzügyi jogi vonatkozást is magában foglal – kezdi az értelmezést dr. Hallók Tamás, a Miskolci Egyetem  Alkotmányjogi Intézeti Tanszékének docense. – Az Alaptörvény meghatározza az önkormányzatok hatásköreit, amelyek egyben az önkormányzatokat megillető jogok is. A helyi önkormányzatok feladatai pedig lehetnek kötelezően ellátandók (például közvilágítás), s lehetnek önként vállaltak. Az Alaptörvény kimondja azt is, hogy „a helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési,
illetve más vagyoni támogatásra jogosult."

Tehát a kormánynak kötelessége az önkormányzatok feladatellátásához költségvetési támogatást nyújtani, amiről a központi költségvetésben rendelkezni kell.

Nem tehet meg olyat, hogy minden költségvetési támogatást, forrást elvon az önkormányzatoktól, s azok így ne tudják ellátni feladataikat.

Az, hogy ez most konkrétan milyen kötelezettségeket jelent még a kormány részéről, és mire számíthat az önkormányzat, az már inkább pénzügyi jogi kérdés – véli az alkotmányjogász.

Az tehát biztos, hogy az Alkotmánybíróság által meghatározott kötelességei vannak a kormánynak az önkormányzatok felé, azt viszont nehéz megállapítani, meddig tart a jog és hol kezdődik a felelősség – legalábbis a számok nyelvén kifejezve.

Háttértörténet
 
Dr. Fekete Sándor politológus a saját szakterülete felől közelítette meg a kérdést. Arra a kérdésünkre, hogy milyen szerepet töltenek be az egyes önkormányzatok az állam működésében, a következő választ kaptuk.

– A rendszerváltás során gyakorlatilag száznyolcvan fokos fordulatot vett az addigi irány, szinte a semmiből kellett újra felépíteni a helyi önkormányzati rendszert. Ez egyrészt erős ellenreakcióként értékelhető az előző évtizedek antidemokratikus szabályozásával szemben, másrészt a rendszerváltás alapvetően individualista szemléletének köszönhető. Az erős körülbástyázás annyiból feltétlenül indokolható volt, hogy ezt a régi, de az előző évtizedekben mégis elfelejtett intézményt megvédjék az esetleges kormányzati befolyástól. Ugyanakkor a rendszerváltáskor létrejött önkormányzati rendszer nemcsak az akkori katartikus élmény következménye, hanem politikai és szakmai viták eredményének a terméke is.

A politológus szerint a rendszerváltás után megválasztott parlament egyik első és legfontosabb feladata a helyi önkormányzatokról szóló törvény megalkotása volt.

– 1990-ben, a törvény megalkotásakor még mindenki egyetértett abban, hogy egy korszerű önkormányzati törvény született.

Ám hamar kiderült, a központi hatalom nem volt érdekelt egy erős és független önkormányzati rendszer létrejöttében.

Dr. Fekete Sándor magyarázata szerint az új rendszer szinte teljes egészében a települési szintre koncentrált. Végül a sajátos kompromisszum révén olyan megyei önkormányzat jött létre, amely formailag a megye választópolgárait képviselte, de elveszítette feladatainak nagy részét.

– Az önkormányzati reform, valamint a közigazgatás területi rendszerének megújítása folyamatosan terítéken lévő feladat volt Magyarország különböző kormányainak programjaiban. Újabb és újabb reformjavaslatok jelentek meg, amelyek jellemzően együtt jártak a területi átszervezés gondolatával, de ez nem járt egyértelmű sikerrel.

A szakember a jelenlegi struktúráról is beszélt. Az új szabályozásban a helyi önkormányzatok ellenőrzését az illetékes kormányhivatalok látják el, amelyek – meglátása szerint – jelentős státusz- és szerepköri bővülést kaptak. Ezáltal a középszintű kormányzás színtere a megye lett.

– Az új szabályozás eredménye egy, a centralizáció irányába elmozduló önkormányzati rendszer, mely a helyi önkormányzati rendszer funkcióinak jelentős csökkenésével, önállóságának korlátozásával járt együtt.

Az állam az „éjjeliőr” szerepet elhagyva aktívan beavatkozik a helyi és területi politikai és önkormányzati életbe.

A kormányfő közös teherviselést kért, ugyanakkor azt is látni, hogy erősen ingataggá vált az önkormányzatok helyzete. A politológus szerint a legfontosabb kérdés a témában, amire ma még senki sem tudja a biztos választ, hogy meddig tart majd a járványveszély.

– Az borítékolható, hogy a választásokig kitart majd a járvány hatása a politikai életben is. A kormányzati centralizációs törekvések elsősorban az ellenzéki vezetésű településeknek kellemetlenek, azonban rosszul érintik a kormánypárti önkormányzatokat is. 30 évvel a rendszerváltás után eljutottunk ahhoz a válaszúthoz, amely az önkormányzatok, egyáltalán, az önkormányzatiság létjogosultságát feszegetik. Vajon fontos-e a mai magyar társadalom számára az, hogy saját helyi politikai vezetése legyen, vagy ez háttérbe szorítható?

Dr. Fekete Sándor úgy látja szakmai szemmel vizsgálva, hogy viszonylag egyszerű a mostani helyzetet megoldására irányuló sajátos „húzd meg-ereszd meg” képlet, amit a kormányzat használ. 

– Az előreláthatóan kevésbé népszerű intézkedések várnak az önkormányzatokra – ebben a kormánypárti helyhatóságok is érintettek –, s e mellett a forráselvonások is komoly bevételkiesést okoznak. A kommunikáció fő sodra minden szereplő számára arról szól, hogyan tudja kezelni a kialakult válsághelyzetet. Kulcsmomentum az alkalmasság, a gyors reagálóképesség, a hozzáértés. A kormány a teljes populációt figyeli, elemzi a beérkező adatokat, míg az önkormányzatok a saját házuk tája alapján hozzák meg a szükséges – sokszor népszerűtlen –döntéseket.

A kassza kulcsa

– Az mindenesetre tény, hogy - az esetleges közvetlen uniós pályázati lehetőségektől eltekintve - a kassza kulcsa a kormánynál van, így a helyi akarat érvényesítéséhez elengedhetetlen a párbeszéd. Szeged pozitív példája is ezt erősíti. Amíg a helyi vezetők kontra országos vezetők és országgyűlési képviselők közötti szakadék mélysége nem csökken, nincs esély látványos fejlődésre, elmozdulásra – véli dr. Fekete Sándor.

További hírek

Olvasnivaló