Ugrás a tartalomra

Kozmosz a vásznon: megkerülhetetlen filmek, amik az űrkutatással foglalkoznak

Bájer Máté
Utoljára módosítva
2021. április 14. szerda 15:34
Ritkán jár kézenfogva tudomány és művészet. Az űrhajózás világnapja alkalmából olyan mozikat ajánlunk olvasóink figyelmébe, amelyek tudományos teóriák alapján közelítik meg a kozmoszt, de filmművészeti alkotásként is remekül helytállnak.

Az 1947-1991 közötti korszakot világpolitikai tekintetben hidegháborúként emlegetjük. A két szuperhatalom, a Szovjetunió és az USA a nyílt hadviselés helyett másképp mérte össze technikai fejlettségét, befolyását, gazdasági erejét. Ilyen terület volt többek között a világűr meghódítása is: komoly pingpong mérkőzés alakult ki a két világhatalom között, amelyben hol az ezen, hol azon a térfélen pattogott a labda. Az első nagy lépések egyike Jurij Alekszejevics Gagarin 1961-es űrrepülése volt: ennek a mérföldkőnek állít emléket ma is az űrhajózás világnapja, amit április 12-én tartanak.

A repülés az emberiség ősi vágya – szokták mondani. Miután ezt valóra váltotta a tudomány, bővült a lehetséges dolgok horizontja, más, elérhetetlennek tűnő területekre vándorolt az emberiség tekintete.

Az űr felfoghatatlan, megmagyarázhatatlan és földi léptékekben értelmezhetetlen összefüggéseit igyekszünk a mai napig felfogni, megmagyarázni, értelmezni. Jelenleg is nagyon kevés a világmindenségről az az ismeret, amit magáénak mondhat a tudomány. Az átlagemberek számára pedig többnyire csak a filmekből ismerősek a kvarkok, feketelyukak, üstökösök és galaxisok. A celluloid ugyanis az a közvetítő közeg, ami dokumentumfilmek és sci fi alkotások ezüstpapírjába csomagolja a tudományt (vagy rosszabb esetben a tudománytalanságot).

A következőkben olyan filmes alkotásokat állítunk sorba, amelyek az űrkutatással foglalkoznak és mind tudományos szemmel, mind a kritikusok szerint megállják a helyüket. Star Wars rajongók és Star Trek fanatikusok egy lépést hátra: most nem messze-messze, egy távoli galaxisba indulunk, se a végtelenbe (és tovább)! Cikkünkben a tudomány felé lejt a talaj a fantasztikum ellenében.

5. A mindenség elmélete

A 2018-ban elhunyt Stephen Hawking vezető angol elméleti fizikus volt, aki nem csak szakmai sikerei miatt volt ismert. Fiatalkorában jelentkező betegsége lassan megfosztotta a mozgás mindenfajta képességétől. generációjának egyik legnagyobb koponyája korán tolókocsiba kényszerült. Einstein óta ő volt az első olyan tudós, aki ismertté vált a nagy tömegek számára is, mint a fizika élő szimbóluma. Kutatásai során olyan űrbéli jelenségekkel is foglalkozott, mint a sötét anyag és a feketelyukak. Elméletben lehetségesnek tartotta a tér meghajlítását, és ezáltal az időutazást is, bár úgy vélte, hogy ehhez olyan nagy energiáknak kell elszabadulnia, ami miatt a gyakorlatban kivitelezhetetlen a folyamat. Humorát és személyiségét híres fogadásai mellett több kísérlete is bizonyítja. 2009-ben például – hogy bebizonyítsa, az időutazás paradoxon – rendezett egy partit időutazóknak, amire a meghívókat három évvel később, 2012-ben töltötte fel az internetre. A film ennek a kivételes elmének az életén vezeti végig a nézőit. A szerelmi szálból fakadó dráma mellett komoly szerepet kapnak benne tudományos tézisek, feltételezések is. Emiatt, valamint Eddie Redmayne Oscar-díjat érdemlő alakítása miatt is helye van listánkon a filmnek.

4. Gravitáció

A Sandra Bullock és George Clooney neveivel csábító, 2013-ban bemutatott angol-amerikai filmdráma egyik nagy erőssége a képi megjelenítés volt. Talán soha nem láthattuk még a végtelen és mélyen csendes űrt ilyen erővel átsötétleni a filmvásznon. Emellett volt benne minden űrfinomság: meghibásodott Hubble teleszkóp, kiöregedett orosz műhold, űrsikló, szkafander és jetpack, amivel navigálhatja a mozgását az asztronauta egy űrséta során. Látványos film, ami bemutatja a tudományos vívmányok tárházát is.   


3. Mentőexpedíció

A Marson ragadt Matt Damon kertészkedik, amíg várja a megmentőit. Röviden ennyivel is össze lehetne foglalni a filmet, ennél azonban sokkal többet kapunk: igazi űrrobinzonádot. A senkit nem hagyunk hátra (egy idegen bolygón) elv keveredik a tudományos lehetőségekkel: a csúcspont, amikor a Földre visszatérő űrsikló a bolygó gravitációs mezőjének lehetőségeit parittyaként kihasználva visszakanyarodik a Mars felé, ott ragadt tisztjének megmentésére. Sok szempontból kiemelkedő film, aminek egy ilyen listán muszáj szerepelnie.

 

2. 2001: Űrodüsszeia

Stanley Kubrick 1968-ban bemutatott klasszikusa a nagyszabású mozik hőskorában készült. Az első komoly űrfilmek egyike, hibernációval, idegen entitásokkal, megtébolyodott mesterséges intelligenciával, felejthetetlen zenével és a rendezőre jellemző misztikummal vértezve. 

1. Csillagok között

Vízválasztó alkotás. Vannak, akik nem kedvelik, mások a tökéletes filmet látják benne. A Rotten Tomato kritikai oldalon 72 százalékot kapott, ami jól mutatja ezt a kettősséget. Christopher Nolan 2014-es mozija arra világít rá, hogy az emberiség jövőjét nem a bölcsőbolygóján kell keresni. A Földet elhasználta az emberiség, lassú halálra ítélve mind a környezetet, mind az ott élőket. A visszafordíthatatlan globális folyamat során a végítélet nem vízözön vagy tűz formájában jelenik meg, hanem elsivatagosodás formájában. A por mindent belep, ellehetetleníti az eddig megszokott életet. Az emberek nagy része csukott szemmel jár, míg tudósok egy csoportja az űr felé tekint. A főszereplőt alakító Matthew McConaughey-nek nehéz döntés kell hoznia: hátrahagyja családját, hogy olyan terraformálható bolygókat keressen, ami az emberiség új lakhelye lehet. A kalandok nem csak az űrutazással és exobolygókkal kapcsolatos kérdésekkel szembesítik a mozinézőt, de az időről és az időutazásról is képet alkot – sokan épp ebben látják a hibáját. Mindezt teszi a jelenlegi tudományos ismeretek végkövetkeztetéseinek tükrében, kimagasló színészi alakításokkal megspékelve.  
 

Olvasnivaló