Az MSZP-s vezetők hosszú és feszes szombati programjának zárásaként megtartott dispután az ellenzéki párt megyei elnöke elmondta, a nap folyamán - az elmúlt fél év tanulságait sorra véve - volt mit körüljárniuk...
- A háború és annak következményei alapvetően érintik a társadalmat és a városokat – húzta alá Varga László. Majd hozzátette: ő maga is többször egyeztetett már az önkormányzattal arról, miként tud működni a kormányzati elvonások következtében egyébként is nehezen talpon maradó város. Az egykori országgyűlési képviselő szerint a tömegközlekedés, az oktatási és szociális intézmények biztosítása jelentik jelenleg a legégetőbb kérdést a borsodi megyeszékhely számára. Ezért is fontos – fogalmazott -, hogy az érzékelhető apátia ellenére is megszervezzék az ehhez hasonló fórumaikat, hogy az ott levont tanulságokat a szakmai előkészületeikbe beépíthessék.
Kunhalmi Ágnes rámutatott: nem azt ígérte a kormány a választások előtt, mint amit aztán meglépett. - Már a háború előtt is egyre kevesebbet ért a pénzünk, ezért volt a benzinár-stop és az élelmiszerár-sapka – hívta fel a megjelentek figyelmét a társelnök, aki szerint a február végétől íródó világpolitikai események egy rossz gazdaságpolitika révén legyengített magyar társadalmat sújtanak azóta is.
- A kormány a válságban is nyerészkedik – hangzott el tőle. Eszmefuttatása szerint a Pakson megtermelt elektromos energiát jóval alacsonyabb áron lehetne a lakosság számára biztosítani. További értetlenségének adott hangot annak kapcsán, hogy a magyar és az orosz állam között korábban megkötött gázszerződések miért is nem garantálják az olcsó és stabil energiát.
Az MSZP rezsistop-programjának lényegét ismertetve pedig felvázolta azt az energiahatékonyságot szem előtt tartó zöld politikát, aminek keretében több százezer házat lehetne leszigetelni. Kunhalmi Ágnes azt is kijelentette, hogy a középtávú megoldásokon túl, azonnal érzékelhető javaslatokkal is szolgál pártja, amennyiben az energiaárakra rakódó 27 százalékos ÁFÁ-t 5-re szállítanák le. Sőt, mindezen felül – folytatta az intézkedések taglalását – egy olyan, szociális minimumként is felfogható alapcsomagban is gondolkodnak, mely a családok és háztartások alapvető energiaszükségletének a fedezésére szolgálhatna.
- Nem elég csak annyit mondani, hogy „Orbán takarodj!”, fel kell vázolnunk egy megszorításmentes programot arra készülve, ha a Fidesz megbukik a válságban – fektette le.
A szocialisták – miként azt a miskolci fórumon is kifejtették - attól félnek, hogy emberi tragédiák tömegével kell szembenéznünk még karácsony előtt. Éppen ezért azon az állásponton vannak, hogy „az EU-s források igenis járnak Magyarországnak, de nem az oligarcháknak”. A társelnök arra is emlékeztetett, hogy a szocialisták éppen ezért nem szavaznak a pénzek megérkezése ellen, ugyanakkor a kormány felelőssége, hogy megkapjuk azokat.
- A kétharmad megette a kenyerünk kétharmadát, végül nem marad más, csak a dumó – fogalmazott Komjáthi Imre, aki beszédében drámai módon kívánta érzékeltetni a kenyér elmúlt egy esztendőben tapasztalt 66 százalékos drágulását. A párt elnökhelyettese szerint amennyiben az energiaárak inflációja nem mérséklődik, a kis- és középvállalkozások kénytelenek lesznek extrém mértékű kiadásaikat továbbra is beépíteni termékeik árába. Az egykor a BorsodChemben is dolgozó politikus úgy véli, hogy rövidesen akár a régió legnagyobb munkáltatói is hatalmas bajba kerülhetnek, éppen ezért – javasolta – lenne szükség arra, hogy a kormányfő személyesen keresse fel az ehhez hasonló üzemeket, s hogy együtt dolgozzanak ki a megsegítésükre szolgáló stratégiát.
- Nem csupán a kritikát, hanem a javaslatokat is hangsúlyozni kell! Ezért teszünk fel a kormányzatnak mi is konkrét kérdéseket a Parlamentben, és ezért állunk elő megalapozott szakmai javaslatokkal – húzta alá Komjáthi Imre.
A Varga László által az egyik leghiggadtabb ellenzéki politikusként aposztrofált Hiller István előadásával záruló rendezvényen a magyar oktatás ügyéről hallhattak átfogó diagnózist az egybegyűltek. A szocialisták választmányi elnöke komoly fejleménynek tartja, hogy a hét folyamán országszerte tiltakozó pedagógusok mögé több tízezer, magukért és a tanáraikért aggódó fiatal is beállt.
- 2011 decemberében elfogadtak egy olyan köznevelési törvényt, amely fölborította két évtized szakmai megállapodását – repült vissza az időben az egykori oktatási miniszter. Úgy látja: a nevezett dátumig – ugyan sokat vitatkoztak a parlamenti patkókban, ám - abban megállapodtak a pártok, hogy „az oktatás a gyermekekért van”.
A sztrájkjog csorbítása kapcsán úgy fogalmazott: „a tanárok nem politikusok és nem forradalmárok, hanem tanítani szeretnének”. – A tanárok polgári engedetlensége azt üzeni a kormány felé, hogy „tartsd be az ígéretedet!” – vonta le a következtetést.
- Kívánom, hogy állapodjanak meg Brüsszellel, de ez maximum egy egyszeri béremelést jelenthet. A folyamatos béremelés fedezetét a magyar államnak kellene biztosítania – mondta arra vonatkozóan, hogy a kormányzat az elmúlt hetekben a EU-s források megérkezéséhez kötötte a béremelést.
Hiller István végezetül felvázolta, milyen jövő vár a magyar oktatási rendszerre annak fényében, hogy a jelenleg dolgozó pedagógusok közel fele nyugdíjas lesz tíz esztendő múlva, ugyanakkor – idézte fel - a pedagógiai intézményekben hozzávetőleg 35-40 százalékkal csökken a továbbtanuló diákok jelentkezése.
