Ugrás a tartalomra

Miskolcon nem kérnek a státusztörvényből, országos akciót hirdetettek a pedagógusszervezetek

Kujan István
Utoljára módosítva
2023. április 20. csütörtök 15:24
Egy felmérésben megkérdezték a miskolci gimnáziumok tanárait, az aláírók 100 százaléka szerint rontana a magyar közoktatás helyzetén a tervezett státusztörvény bevezetése. A pedagógusszervezetek miskolci képviselői csütörtöki sajtótájékoztatójukon bejelentették: a felmérést az általános iskolák tanárai között is elvégzik, sőt: az ország más részeiben is kikérik a tanárok véleményét.
Szűcs Tamás (középen) mutatja a kérdőívet – minden aláíró miskolci tanár szerint ront a magyar közoktatás helyzetén a tervezett státusztörvény. Balra: Vály György, a kép jobb szélén Pilz Olivér. | Fotók: Juhász Ákos

A státusztörvény árnyékának "pokoli és szomorú világában" cselekvési lehetőséget kínálunk fel az ország pedagógusainak - ezzel vezette le az akciójuk lényegét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) regionális vezetője, Szűcs Tamás. A Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) és a Tanítanék Mozgalommal összefogva elindítottak egy akciót Miskolc öt tankerületi fenntartású gimnáziumában, amiben arról kérdezték a tanárokat, hogy véleményük szerint javít, vagy éppen ellenkezőleg: ront a magyar közoktatás helyzetén a tervezett státusztörvény. Támogatják tehát, vagy ellenzik a törvény bevezetését?

A felmérés eredményéről Vály György, a PSZ területi titkárhelyettese számolt be.

- Az állami fenntartású gimnáziumban tanító kollégák bő 50 százaléka, több mint kétszázan írták alá a petíciót, és egytől egyig úgy nyilatkoztak, hogy nem tesz jót a magyar közoktatásnak a státusztörvény - jelentette be.

Hozzátette, a kérdőívet mindenki csak személyesen tudta kitölteni és aláírni, mert szerették volna még erőteljesebbé tenni az akciót azzal, hogy nem "névtelenül, messziről, gombot nyomogatva" nyilváníthatják ki a véleményüket a tanárok.

Hozzátette, most csak a gimnáziumokat mérték fel, de szeretnék kiterjeszteni a többi oktatási intézményre Miskolcon, sőt országszerte meg fogják kérdezni a tanárokat.

Arra Szűcs Tamással egyetemben a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, Pilz Olivér is büszkén utalt, hogy ismét Miskolcról indul egy pedagógusokat érintő, az ő helyzetükön javítani igyekvő országos akciósorozat.

A szervezők kifejezték azt is, hogy meg szerették volna adni a lehetőséget arra is, hogy ha valaki támogatni tudja a státusztörvényben megfogalmazottakat, akkor azt megtehesse.

- Láthatjuk azonban, hogy ilyen nem volt, a felmérést kitöltő kollégák 100 százaléka elutasítja a törvénytervezetet - húzta alá Szűcs Tamás.

- Teszem hozzá: joggal, okkal. Munkajogilag ugyanis mindenkinél rosszabb helyzetbe kerülhetünk. Ez elfogadhatatlan - nyomatékosította.

Megtudtuk, hogy már holnap, azaz pénteken elindul az aláírásgyűjtés a miskolci általános iskolákban, hogy aztán a következő napokban országos szintűre terjesszék ki az akciót, hétfőn pedig újabb sztrájk kezdődik a közoktatási intézményekben.

Lapunk kérdésére Szűcs Tamás azt is elmondta, 4 ezer fölött jár már azon pedagógusok száma (az eloszlás ITT tekinthető meg), akik a PDSZ felé jelezték, hogy elhagyhatják a pályát, ha a parlament elfogadja a státusztörvényt.

- Egy ilyen munkajogi környezetben nem lenne csoda, ha több ezer ember döntene így. Komolyan kell venni ezt a tömeget - hangoztatta a PDSZ regionális vezetője.

A kormány március elején tette közzé a státusztörvény tervezetét, ami alaposan átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. A legfontosabb tervezett módosítások (index.hu):
a nevelőtestületek elvesztenék döntési jogkörüket a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint az éves munkaterv ügyében. Ezeket az igazgató fogadná el – a fenntartó jóváhagyásával
a miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani
jogszerű sztrájk esetén „ha a tanulók művelődéshez fűződő joga” folyamatosan nem biztosítható, az intézményt a fenntartó másik feladatellátási helyre telepítheti, átszervezheti és meg is szüntetheti
a napi munkaidő akár tizenkét óra is lehet
a jövőben nem közalkalmazotti, hanem „köznevelési foglalkoztatotti” jogviszony keretében foglalkoztatnák a pedagógusokat. Munkajogi szempontból a gyakorlatban ez például azt is jelentené, hogy a tankerületi iskolákban a munkáltatói jogokat a tankerületi központ vezetője gyakorolja, és ő határozza meg a munkavégzés helyét is
a felmentési idő maximum nyolc hónapról hatvan napra csökkenne
a próbaidő a maximális 4 hónap helyett akár 6 hónap is lehetne
a lemondási idő két hónap helyett akár hat hónap is lehet
55-ről a 60. életévre nő a továbbképzési kötelezettség időtartama.

További hírek

Olvasnivaló