A karácsonyt, azaz Krisztus születését megelőző bűnbánati időszak az advent, amelynek eredete a negyedik századig nyúlik vissza. Jelentése a közhiedelemmel ellentétben nem várakozást jelent. A szó az „adventus Domini” latin kifejezésből ered, aminek Úr jövet a jelentése. A római katolikus és a protestáns hagyományban advent az egyházi év kezdete és a december 25-ét megelőző négy vasárnapot és az azt követő heteket, napokat foglalja magában. Ez sokszor négy teljes és egy csonka hét egészen december 23-ig, mert december 24. már szenteste, vagyis karácsony vigíliája.
Az időszak egyik elidegeníthetetlen kellékévé vált mostanra az adventi koszorú, amelynek négy gyertyáját az adventi vasárnapokon gyújtjuk meg. Ez a fény növekedését jelképezi a világban a Megváltó érkezésével. A másik jellemző adventi tárgyi, az adventi kalendárium, amely huszonnégy ablakocskát rejt és advent minden napjára tartalmaz egy ajándékot, vagy édességet.
Az advent bűnbánati jellegét fejezi ki, hogy mind a római katolikus, mind a görögkatolikus gyakorlatban ez böjti időszak egyben. Kisböjtnek is nevezik, mert a húsvétot megelőző negyven nap a nagyböjt. A görögkatolikusoknál a karácsonyt előkészítő bűnbánati idő már november 15-én elkezdődik és hat hétig tart. Az egyházi év pedig szeptember 1-jével indul. Érdekesség, hogy a görögkatolikus templomok nagy részében nincs adventi koszorú. Azokban a családokban pedig, ahol készítenek, hat gyertyát tesznek rá. Az ortodox karácsonyt január 7-én ünneplik, amit szintén negyven napos böjti idő előz meg.
