A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban volt a legmagasabb (867 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (349 700 forint).
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli) bruttó átlagkereset 502 900 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 505 600, a költségvetésben 489 800, a nonprofit szektorban 513 600 forintot tett ki, ami 18,2, 15,3, illetve 14,0 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 351 100 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 363 900 forintot ért el, 16,1, illetve 16,0 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett. A bruttó mediánkereset 422 400 forint volt, 17,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 294 500 forintot ért el, 17,0 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 543 600 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 361 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 300 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,3, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 16,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményében kiemelte: több mint 73 ezer forinttal nőtt a bruttó átlagos bér. Az adatok szerint 2023 januárjában tovább folytatódott a bérek emelkedése, egy év alatt 16,1 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bére több mint 73 ezer forinttal 528 ezer forintra emelkedett, a tavalyi 455 ezer forintról.
2010-hez képest tehát az átlagos kereset már 2,6-szorosára nőtt - fűzte hozzá a legfrisseb adatokhoz keddi közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Megítélésük szerint a háború és az elhibázott szankciók amellett, hogy károkat okoznak a gazdaságban, szankciós inflációt eredményeznek. Az infláció leküzdése és a gazdaság megvédése érdekében a kormány már húsz intézkedésről döntött, többek közt elindította a Baross Gábor Hitelprogramot, támogatja az energiaintenzív kkv-kat, bevezette a kamatstopot és az élelmiszerárstopot, továbbá megvédi a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás szintjéig.
Mindezeken felül megkezdődött egy online árfigyelő rendszer kialakítása a túlárazás megakadályozása, az árverseny fokozása, így az infláció csökkentése érdekében - sorolta a GFM. (MTI)
