Szokás mondani, hogy nem a zuhanástól kell félni, hanem a földet éréstől. Ez azonban nem vonatkozik a gazdaságra: a magyarok az esés időszakában is nehéz napokat élnek.
Az elmúlt hónapok mutatói arra utalnak, hogy a magyar gazdaság negatív spirálba került. Ennek fő oka a kereslet általános zuhanása. Ha sorra vesszük az adatokat, azt látjuk, hogy meghúzták a nadrágszíjat. A bolti költéseket nézve például kitűnik, hogy január és március között a kiskereskedelmi forgalom volumene éves szinten 9,5 százalékkal csökkent.
A turizmusban némi növekedés látható, de a magyar vendégéjszakák 9,6 százaléka eltűnt, ezt a külföldiek 15 százalékos növekedése ellensúlyozta. Ám, mivel ők jellemzően Budapest környékén foglalnak, a vidéki szálláshelyek mögött szűkös időszak áll. Az építőipari vállalkozásoknak márciusban 27,9 százalékkal kevesebb volt a megrendelésük, mint tavaly. A cégek is befékeztek, a beruházásaik volumene 2,8 százalékkal csökkent az első negyedévben.
A fenti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte. A gazdasági szakértők szerint a mutatók mögötti fő ok, hogy a hónapok óta Európa-rekorder magas infláció bedarálja a lakossági és részben a céges vásárlóerőt is. Emiatt pedig bezuhan a kereslet.
Az uniós pénzek továbbra sem jönnek, de az sem látszik egyelőre, hogy előremutató irányt vettek volna a tárgyalások. A szaktárca ehelyett tekintetét a jövőre függeszti, átnézve a most botlatókövein.
A magyar gazdaság a veszélyes nemzetközi környezetben is elkerüli a recessziót. 2023 egészében 1,5, jövőre 4 százalékkal növelheti teljesítményét – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban. Úgy számol a szaktárca, hogy még idén, az év második felében felgyorsul az infláció csökkenése, ami 2023 végén egy számjegyű, jövőre pedig 6 százalék lehet. A nagyreményű kormányzati jóslatokat egyelőre azonban elhomályosítja a valóság.
A KSH adatai szerint az infláció áprilisban is 24,0 százalék volt, míg a GDP mínusz 0,9 százalékon állt. Az ipari termelésre vonatkozóan csak márciusi adatot közölnek, ami tavaly november óta szintén alulról súrolja a nullát, jelenleg mínusz 4,1 százalékos. A magyar kiskereskedelmi forgalom 12,6 százalékkal volt kisebb idén áprilisban, mint egy évvel korábban. Ez nagyobb visszaesés, mint amit 2020 áprilisában mértek, pedig a járvány első hullámában a gazdaság behúzta a kéziféket.
De még idén márciushoz viszonyítva is látványos a csökkenés: egy hónap alatt további 0,9 százalékkal esett vissza a forgalom. Fontos leszögezni, hogy ezek a számok a megvásárolt termékek mennyiségére utalnak, nem pedig azt mutatják, hogy mennyivel több pénzt költöttünk el ezekre. Utóbbi jelenséggel mindenki találkozik, aki boltokban vásárol, de számszerűsítve még lesújtóbb a kép: 7,5 százalékkal több pénzt elköltve vásároltunk 12,6 százalékkal kevesebb árut.
Ami leginkább látványos, az a benzinkutak forgalomcsökkenése. A magyarok 22,9 százalékkal kevesebbet tankoltak most, mint tavaly áprilisban, amikor még 480 forint volt az üzemanyag.
(Borítóképen: Matolcsy György jegybankelnök a Parlamentben)
