Mint írták, a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ipar, a piaci szolgáltatások, ezen belül főként a szállítás, raktározás és a kereskedelem járul hozzá. A csökkenést mérsékelte a mezőgazdaság jó teljesítménye.
A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése, megközelítve a világjárvány előtti szintet.
Az első fél évben a bruttó hazai termék 1,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
A bruttó hazai termék (GDP) második negyedévi részletes adatait szeptember 1-jén közli második becslése alapján a KSH.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a GDP adatok kapcsán kiemelte, hogy "a háború és szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, többek között a német gazdaság stagnálása sem segített".
Hozzátette, "a második negyedévi visszaesés a negatív gazdasági ciklus alja, hazánk gazdasága a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedési irányba fog fordulni, a harmadik és negyedik negyedévben gyors visszapattanás várható".
Megerősítette: a kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót, 2024-ben pedig elérje a 4 százalékos gazdasági növekedést, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket.
Ennek érdekében a kormány 14 lépéssel erősíti a gazdaságot. Az első pontban jelölte meg, hogy a kormány letöri az inflációt, amely többek között a 15 százalékra emelt kötelező akciózásnak és az online árfigyelőnek köszönhetően már októberre egy számjegyűvé válhat.
Az infláció letörése támogatja a fogyasztás élénkülését, ami aktívan hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
Azt is mondta, hogy már augusztustól újra emelkedhetnek a reálbérek, ezzel is növelve a családok vásárlóerejét és a fogyasztás mértékét.
A harmadik pontba sorolta, hogy a kormány fenntartja háztartások számára a rezsivédelmet az átlagfogyasztás mértékéig, ami havonta mintegy 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak.
A negyedik pontban említette, hogy a kormány döntésének megfelelően a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop is fennmarad évvégéig.
A miniszter ötödik pontja szerint a kormány a családok vásárlóerejének jelentős növelése és a kereslet élénkítése érdekében augusztustól 200 ezer forinttal, összességében 650 ezer forintra emelte a SZÉP Kártya kedvezményes keretét, amelynek felhasználhatóságát kiterjesztette a hidegélelmiszerekre is.
A hatodik pont arról szól, hogy a kormány fenntartja a teljes foglalkoztatottságot, sőt a dolgozók száma mára megközelítette a 4,8 milliót. Ahol nincs elegendő magyar munkaerő, ott az új vendégmunkásokról szóló szabályozás segíti a gazdaság zavartalan működését.
Az 1000 milliárd forintos kerettel rendelkező Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a 600 milliárd forintos Baross Gábor Tőkeprogramon rendkívül kedvező forrásai minden vállalatnak folyósításra kerül, "eddig a források közel 75 százaléka került leszerződésre" - írta a hetedik pont alatt Nagy Márton
A következő pont szerint a kormány folytatja a kkv-kat célzó Széchenyi Kártya Programot, amely keretében csak idén eddig közel 600 milliárd forintra rúg a leszerződött, kamattámogatott hitelek állománya.
A kilencedik pontban megerősítette, hogy a kormány évvégéig fenntartja a kamatstopot a kkv-k számára, amely bevezetésekor 60 ezer, jelenleg pedig 28,5 ezer kkv-t véd meg a magas kamatoktól.
Ezután kitért arra, hogy a kormány támogatást nyújtott több tízezer energiaintenzív kkv számára megnövekedett rezsiköltségeik és energiahatékonysági beruházásaik finanszírozására.
A tizenegyedik pont felidézte, hogy a kormány januárban kiszabadította a kkv-kat a váltófix áram- és gázszerződésekből, aminek köszönhetően több tízezer ügyfél energiaszámlája csökkent le 2023 áprilisában, több mint 50 százalékkal.
A tizenkettedik pontban Nagy Márton arra emlékeztet, hogy a kormány egyes kiemelt ágazatokban júliustól 200 euró/megawattos szinten áramár-plafont vezetett be, így 5 ezer vállalkozást szabadított ki a rendkívül magas áron fixált szerződéséből.
Az utolsó előtti pontban felidézi, hogy a kormány végrehajtja a Gyármentő Programot, amelynek köszönhetően 140 nagyvállalat 300 milliárd forintnyi energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházása valósulhat meg, 120 milliárd forintos célzott támogatás mellett.
Végezetül a miniszter hangsúlyozza, hogy a kormány továbbra is erőteljesen ösztönzi a beruházásokat, az egyedi kormánydöntéseken (EKD) keresztül 2023-ban már 35 beruházás megsegítéséről döntött, így 70 milliárd forintos támogatás mellett több mint 350 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg.
