Péntek délelőtt személyautók hosszú sora kanyargott a Népkerti Vigadóhoz vezető úton. A legtöbb kocsi oldalán vagy motorházán ismert cégnevek, környékbeli vállalkozások logói, nevei látszottak: ez pedig biztos jele annak, hogy küldöttgyűlést tart a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK).
– Elődeink 1896 november 29-én kereskedők és iparosok segítségével alapították meg az első kamarai székházat Miskolcon, az Erzsébet téren – emlékeztetett köszöntőjében Bihall Tamás, a BOKIK elnöke. Az említett épület ma a Miskolci Akadémiai Bizottságnak ad otthont, de itt kezdődött tulajdonképpen a történet. Maga a BOKIK 1994. november 29-én alakult meg. Bihall Tamás szerint nem tervezett, épp ezért sorsszerű, hogy mindkét esemény ugyanarra a napra esett. Ezt a dátumot azóta a kamara napjaként ünnepli a szervezet, mégpedig küldöttgyűléssel, kitüntetések és díjak kiosztásával.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke is köszöntötte a jelenlévőket.
– Nekem szívügyem a vármegye, ahogyan a BOKIK-nak is. Ez az elköteleződés komoly munkával jár, de van miért dolgoznunk: vannak közös céljaink, és ezek megvalósításához közös eszközeink – hangsúlyozta Bánné Gál Boglárka, aki országos viszonylatban is beszélt a vármegye gazdasági szerepéről. Elmondta,
2023-ban az egy lakosra jutó termelési érték 7,3 millió forint volt a vármegyében, ezzel a hetedik helyen állunk a tizenkilenc vármegye rangsorában.
Bár a küldöttgyűlés első sorban a harminc éves vármegyei iparkamara megünneplését szolgálta, előkerült néhány fajsúlyos téma is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) október 30-án tartott tisztújító küldöttgyűlése Nagy Eleket választotta a szervezet elnökévé. Az új vezetőt meghívták Miskolcra is: a BOKIK küldöttei előtt beszélt meghirdetett programjáról.
Kifejtette, az együttműködésben, a közös gondolkodásban és a tudásalapú döntésekben hisz. A Nagy Elek által preferált program lényege, hogy a kamara minden erejével segítse a vállalkozásokat és támogassa versenyképességüket, valamint támaszkodjon a területi kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra. Emellett a MKIK folytatja a kormányzattal megkezdett együttműködést, és élni fog a szakmai javaslattétel lehetőségeivel.
Kifejtette, hogy a területi kamarák azok, akik ismerik a helyi vállalkozók problémáit, hozzájuk jutnak el elsőként az észrevételek, ezért számít a közvetítő szerepükre, hogy minél hatékonyabban dolgozhasson az MKIK.
Ezt követően Bihall Tamás beszélt az aktuális gazdasági kihívásokról és a BOKIK válaszairól. Utóbbiak sorában szerepeltek olyan stratégiai célkitűzések, mint a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, a gazdaság digitalizációja vagy a vármegyei cégek exportpiacának növelése. - Nagyon fontos, hogy az elhangzott kérdésekben a kamara és a vállalkozók erősen tudják hallatni a hangjukat – emelte ki Bihall Tamás.
A küldöttgyűlés előtt egyébként a megemlékezésé volt a főszerep. Az iparkamara delegációja megkoszorúzta Lapis Imre sírjánát a Szentpéteri kapui temetőben, Szentpáli István sírjánát a Deszka temetőben, valamint az egykori kamarai székház falánál és a BOKIK székház bejáratánál levő Szentpáli István emléktáblánál is elhehyezték a tiszteletadás jelképeit.
