Mint ismeretes, Szili Katalin, ősszel leköszönő házelnök hétfőn hozta nyilvánosságra javaslatát, miszerint az MSZP-frakció a devizahitelesek védelmében szükséges intézkedések érdekében kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását.
A szocialista politikus azt is szorgalmazta, hogy tegyenek lépéseket az otthonok árverezésének törvényben biztosított kilencvennapos felfüggesztése érdekében; hozzanak létre vizsgálóbizottságot, hogy a testület jelentése alapján a szükséges törvénymódosításokra is sor kerülhessen; a kormány haladéktalanul készítse el a moratóriumra vonatkozó törvény tervezetét.
A házelnök a GFK adataira hivatkozva levelében azt írta, hogy a kialakult helyzet mintegy félmillió ember - köztük háromszázezer gyerek - életkörülményét közvetlenül veszélyezteti. Magyarországon mintegy 1.4 millió jelzáloghitel-szerződés van, 750 ezer devizaalapú közülük. Ezek 40 százaléka, továbbá a teljes hitelállományból 716 ezer szerződés havi törlesztése több mint 90 napos hátralékban van.
Szili Katalin arról írt, hogy az év első hat hónapjában nagyjából hatezer kilakoltatás történt, de júliusban a folyamat olyannyira felgyorsult, hogy a kilakoltatások az első félévi szint duplájára nőttek, e tendencia alapján pedig az év hátralevő részében további 60-75 ezer kilakoltatásra lehet számítani.
Az MSZP-frakció kedden azt javasolta, hogy Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának nyilvános ülésén értékeljék a lakáshitelesek megsegítésére eddig alkotott törvények és kormányintézkedések hatását. Ezzel egy időben vizsgálják, hogyan lehetne bizonyos esetekben a kilakoltatások lehetőségét átmenetileg felfüggeszteni.
Szollár Domokos elmondta: a kormány megoldásokat igyekszik találni a hitelesek megvédésére, ezért fogadtatta el a parlamenttel a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitellel rendelkezők védelméről szóló törvényt. A jogszabály szerint a gazdasági válság miatt munkanélkülivé vált vagy fizetési nehézségekkel küzdő, de munkával rendelkezők átmeneti kölcsönért folyamodhatnak hitelintézetüknél; a kétéves lefutású áthidaló kölcsön meghatározott részére az állam garanciát vállal.
A szóvivő idézte a törvény másik rendelkezését, amellyel az önkormányzatok elővásárlási jogot kaptak, hogy a területükön kényszerárverésre kerülő ingatlanokat megvásárolják és azokat korábbi tulajdonosaiknak bérbe adják.
Szollár Domokos hangsúlyozta: a törvénymódosítás értelmében lehetőség nyílik arra, hogy azok is eladhassák lakásaikat az illetékes önkormányzatnak, akik ellen még nem indult végrehajtási eljárás; így azok is otthonaikban maradhatnak, akik a korábbi rendelkezések értelmében elhagyni kényszerülnének azt.
A forint erősödése 1,7 millió devizahitellel rendelkezőnek hozott "enyhülést" - hívta fel a figyelmet a szóvivő, aki szerint ugyanakkor nem lenne szerencsés, ha a kormány központilag lépne fel a kényszerértékesítéseknél. Ennek Szollár Domokos szerint rossz üzenete lenne, mint fogalmazott „a kabinet eddigi intézkedései ezek megelőzését szolgálják”.
A szocialista politikus azt is szorgalmazta, hogy tegyenek lépéseket az otthonok árverezésének törvényben biztosított kilencvennapos felfüggesztése érdekében; hozzanak létre vizsgálóbizottságot, hogy a testület jelentése alapján a szükséges törvénymódosításokra is sor kerülhessen; a kormány haladéktalanul készítse el a moratóriumra vonatkozó törvény tervezetét.
A házelnök a GFK adataira hivatkozva levelében azt írta, hogy a kialakult helyzet mintegy félmillió ember - köztük háromszázezer gyerek - életkörülményét közvetlenül veszélyezteti. Magyarországon mintegy 1.4 millió jelzáloghitel-szerződés van, 750 ezer devizaalapú közülük. Ezek 40 százaléka, továbbá a teljes hitelállományból 716 ezer szerződés havi törlesztése több mint 90 napos hátralékban van.
Szili Katalin arról írt, hogy az év első hat hónapjában nagyjából hatezer kilakoltatás történt, de júliusban a folyamat olyannyira felgyorsult, hogy a kilakoltatások az első félévi szint duplájára nőttek, e tendencia alapján pedig az év hátralevő részében további 60-75 ezer kilakoltatásra lehet számítani.
Az MSZP-frakció kedden azt javasolta, hogy Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának nyilvános ülésén értékeljék a lakáshitelesek megsegítésére eddig alkotott törvények és kormányintézkedések hatását. Ezzel egy időben vizsgálják, hogyan lehetne bizonyos esetekben a kilakoltatások lehetőségét átmenetileg felfüggeszteni.
Szollár Domokos elmondta: a kormány megoldásokat igyekszik találni a hitelesek megvédésére, ezért fogadtatta el a parlamenttel a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitellel rendelkezők védelméről szóló törvényt. A jogszabály szerint a gazdasági válság miatt munkanélkülivé vált vagy fizetési nehézségekkel küzdő, de munkával rendelkezők átmeneti kölcsönért folyamodhatnak hitelintézetüknél; a kétéves lefutású áthidaló kölcsön meghatározott részére az állam garanciát vállal.
A szóvivő idézte a törvény másik rendelkezését, amellyel az önkormányzatok elővásárlási jogot kaptak, hogy a területükön kényszerárverésre kerülő ingatlanokat megvásárolják és azokat korábbi tulajdonosaiknak bérbe adják.
Szollár Domokos hangsúlyozta: a törvénymódosítás értelmében lehetőség nyílik arra, hogy azok is eladhassák lakásaikat az illetékes önkormányzatnak, akik ellen még nem indult végrehajtási eljárás; így azok is otthonaikban maradhatnak, akik a korábbi rendelkezések értelmében elhagyni kényszerülnének azt.
A forint erősödése 1,7 millió devizahitellel rendelkezőnek hozott "enyhülést" - hívta fel a figyelmet a szóvivő, aki szerint ugyanakkor nem lenne szerencsés, ha a kormány központilag lépne fel a kényszerértékesítéseknél. Ennek Szollár Domokos szerint rossz üzenete lenne, mint fogalmazott „a kabinet eddigi intézkedései ezek megelőzését szolgálják”.