Az Európai Parlament politikai csoportjainak munkahetén, a jövő heti elnökválasztásra való előkészület részeként, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke és egyben mostani elnökjelöltje a fontosabb és népesebb EP-frakciók üléseire látogatott el, választási programját népszerűsítendő. Elsőként, 2009. szeptember 8-án saját politikai „családja”, az Európai Néppárt rendkívüli frakcióülésén ismertette a következő ötéves időszakra szóló terveit, majd a képviselők kérdéseire válaszolt.
Joseph Daul néppárti frakcióelnök tartalmas köszöntő szavai és felkérése nyomán Barroso EB-elnökjelölt előterjesztésében egy olyan „erős Európáról” beszélt, melyben az Európai Parlament szerepe is felértékelődik. A gazdasági válságon túlmenően, az értékek válságának leküzdését tartotta fontosnak, mely értékek közül a szabadság, a szolidaritás, az igazságosság, az emberi méltóság és az európai sokféleség megbecsülésének a jelentőségét hangsúlyozta.
Az európai bizottsági program összefüggésében a hozzászólók olyan kérdésekről szóltak, mint: európai agrárpolitika és energiapolitika, globális éghajlatváltozás, uniós külpolitika, néppárti szerepvállalás, a bevándorlók és az emberi jogok ügye, a lisszaboni stratégia végrehajtása (stb.).
Theodor Stolojan a román delegáció támogatásáról biztosította José Manuel Barrosót. Sógor Csaba felszólalásában Szlovákia nevesítése nélkül utalt rá Sólyom László államfő kiutasítására, és kérdezett rá a szlovák államnyelvtörvény által megvalósuló nyelvi diszkriminációra. Cristian Dan Preda PDL-képviselő az EU–orosz kapcsolatok, illetve a Nabucco-olajvezeték kérdését feszegette.
Számos képviselő az illegális bevándorlás okozta súlyos szociális gondok iránti aggodalmának adott hangot. Simon Busuttil máltai honatya véleménye szerint ez ellen Európának közös erővel kell fellépnie. Az Uniónak közös felelőssége megoldást találni a spanyolországi, olaszországi vagy máltai bevándorlók okozta problémákra – hangzott el többek részéről. Elmar Brok német képviselő egy közös európai bevándorlási politika kidolgozását szorgalmazta.
Tőkés László felszólalásában arra tért ki, hogy a világot sújtó általános válságot a volt szovjet tömb országaiban a kommunizmusból örökölt sajátos válság súlyosbítja. Éppen ezért a kelet- és közép-európai tagországok – köztük Románia, Magyarország és a balti államok – különösképpen érdekeltek egy „erős Európában”. Az Unió, illetve az Európai Bizottság prioritásai közt tartsa számon és segítse elő volt kommunista tagországai felzárkóztatását – javasolta képviselőnk.
A kommunista diktatúra egyik fájdalmas örökségeként emelte ki a kisebbségi kérdést. Portugália talán az egyetlen olyan európai tagállam, melyben nem élnek etnikai kisebbségek – mondotta a portugál Barroso elnöknek –, a mi térségünkben viszont határon túli magyar, román, török és makedón stb. kisebbségek helyzete vár megoldásra. Tőkés László az Európai Unió állásfoglalását tartotta szükségesnek a szlovákiai nyelvi diszkrimináció és a moldvai csángókat sújtó anyanyelvi tilalom ügyében. Laima Andrikiene lett képviselőasszony ide vágó hozzászólásához kapcsolódva, felvetette egy emberi jogi európai biztosi tisztség létrehozásának lehetőségét, egy kisebbségügyi EB-biztosi hivatal felállításával toldva meg az arra vonatkozó javaslatot.
Barroso elnök válaszában alapvető európai jogként ismerte el a kisebbségi jogokat, és kijelentette, hogy egy hivatalba álló emberi jogi biztosnak a kisebbségi jogok ügye is hatáskörébe tartozhat.
Zárszavában Joseph Daul az egész néppárti frakció támogatásáról biztosította José Manuel Barrosót a jövő heti, strasbourgi elnökválasztáson.
Tőkés László, EP-képviselő Sajtóirodája
Joseph Daul néppárti frakcióelnök tartalmas köszöntő szavai és felkérése nyomán Barroso EB-elnökjelölt előterjesztésében egy olyan „erős Európáról” beszélt, melyben az Európai Parlament szerepe is felértékelődik. A gazdasági válságon túlmenően, az értékek válságának leküzdését tartotta fontosnak, mely értékek közül a szabadság, a szolidaritás, az igazságosság, az emberi méltóság és az európai sokféleség megbecsülésének a jelentőségét hangsúlyozta.
Az európai bizottsági program összefüggésében a hozzászólók olyan kérdésekről szóltak, mint: európai agrárpolitika és energiapolitika, globális éghajlatváltozás, uniós külpolitika, néppárti szerepvállalás, a bevándorlók és az emberi jogok ügye, a lisszaboni stratégia végrehajtása (stb.).
Theodor Stolojan a román delegáció támogatásáról biztosította José Manuel Barrosót. Sógor Csaba felszólalásában Szlovákia nevesítése nélkül utalt rá Sólyom László államfő kiutasítására, és kérdezett rá a szlovák államnyelvtörvény által megvalósuló nyelvi diszkriminációra. Cristian Dan Preda PDL-képviselő az EU–orosz kapcsolatok, illetve a Nabucco-olajvezeték kérdését feszegette.
Számos képviselő az illegális bevándorlás okozta súlyos szociális gondok iránti aggodalmának adott hangot. Simon Busuttil máltai honatya véleménye szerint ez ellen Európának közös erővel kell fellépnie. Az Uniónak közös felelőssége megoldást találni a spanyolországi, olaszországi vagy máltai bevándorlók okozta problémákra – hangzott el többek részéről. Elmar Brok német képviselő egy közös európai bevándorlási politika kidolgozását szorgalmazta.
Tőkés László felszólalásában arra tért ki, hogy a világot sújtó általános válságot a volt szovjet tömb országaiban a kommunizmusból örökölt sajátos válság súlyosbítja. Éppen ezért a kelet- és közép-európai tagországok – köztük Románia, Magyarország és a balti államok – különösképpen érdekeltek egy „erős Európában”. Az Unió, illetve az Európai Bizottság prioritásai közt tartsa számon és segítse elő volt kommunista tagországai felzárkóztatását – javasolta képviselőnk.
A kommunista diktatúra egyik fájdalmas örökségeként emelte ki a kisebbségi kérdést. Portugália talán az egyetlen olyan európai tagállam, melyben nem élnek etnikai kisebbségek – mondotta a portugál Barroso elnöknek –, a mi térségünkben viszont határon túli magyar, román, török és makedón stb. kisebbségek helyzete vár megoldásra. Tőkés László az Európai Unió állásfoglalását tartotta szükségesnek a szlovákiai nyelvi diszkrimináció és a moldvai csángókat sújtó anyanyelvi tilalom ügyében. Laima Andrikiene lett képviselőasszony ide vágó hozzászólásához kapcsolódva, felvetette egy emberi jogi európai biztosi tisztség létrehozásának lehetőségét, egy kisebbségügyi EB-biztosi hivatal felállításával toldva meg az arra vonatkozó javaslatot.
Barroso elnök válaszában alapvető európai jogként ismerte el a kisebbségi jogokat, és kijelentette, hogy egy hivatalba álló emberi jogi biztosnak a kisebbségi jogok ügye is hatáskörébe tartozhat.
Zárszavában Joseph Daul az egész néppárti frakció támogatásáról biztosította José Manuel Barrosót a jövő heti, strasbourgi elnökválasztáson.
Tőkés László, EP-képviselő Sajtóirodája