Ugrás a tartalomra

Átszervezések várnak a vízművekre

Létrehozva
A hatékony működtetés érdekében azután is napirenden van a vízmű társaságok összevonása, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a múlt héten hatályon kívül helyezte egyik saját korábbi határozatát a Tisza menti- és Duna menti Regionális Vízművekről.
A tiszai és a dunai vízműről hozott áprilisi, mindenfajta egyeztetés és előkészítés nélkül meghozott döntés ellen a szakma, a minisztérium és az érintett települések polgármesterei pártállástól függetlenül tiltakoztak. Sokan bizonyos érdekcsoportok privatizációs előkészületeit látták a háttérben, ezért az ügyben parlamenti felszólalások születtek, aláírásgyűjtő akciók indultak, a vagyonkezelő székháza elé pedig még tüntetést is szerveztek.

A széleskörű ellenállás eredményt hozott. A Vagyongazdálkodási Tanács hatályon kívül helyezte saját korábbi döntését, a parlament júniusban ugyanis módosította a vagyontörvényt, azaz a regionális vízi közmű társaságok minősített, azaz 75 százalék plusz 1 szavazatos többsége ismét tartósan állami tulajdonba került. A javaslatot benyújtó Fónagy János fideszes képviselő úgy véli, a jövőben az öt regionális szolgáltató mellett működő csaknem négyszáz kisebb vízműnek közösségi tulajdonban kell maradnia, igaz, utóbbiak tevékenységét és szervezeti struktúráját mindenképpen ésszerűsíteni kell.

A vízügyi szakállamtitkár szerint minőségi szolgáltatást négyszáz vízművel nem lehet elvégezni. Sokuk ugyanis jelenleg nagyon rossz hatékonysággal működik - mondja Kóthay László. Az államtitkár szerint az lenne optimális, ha a magyarországi vízművek száma 5-10 éven belül százra csökkenne, hosszabb távon pedig elegendő lenne ötven szolgáltató is.

Forrás: Magyar Rádió