Míg ugyanis ma a minimálbér összege 71 500 forint, addig a statisztikai adatok szerint az egy főre jutó létminimum összege már 74-75 ezer forintra rúg.
Sehogy sem állhatja meg a helyét a munkavállalói oldal ajánlása, akkor, amikor a magyar gazdaság a negatív mutatószámokkal küzd – jelentette ki Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Emlékeztetett: tavaly egy százalékos GDP-csökkenés mellett emelték 3,5 százalékkal, 69.000-ről 71.500 forintra a bruttó minimálbért. A munkavállalói oldal javaslata a minimálbér 80.000 forintra való emeléséről - hasonló 2010-re prognosztizált GDP-csökkenéssel - több mint 10 százalékos emelést jelentene, és ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nem reális.
A munkáltatói és a munkavállalói oldal ugyanakkor egyetértett a kormányjavaslat alapelvével, amely szerint 2010-től csak az alacsony kereseti sávokban növekedne a bruttó kereset.
A pénteki OÉT ülés napirendi pontjai között szerepelt a 2010. évi költségvetés is.
Nem tudjuk támogatni a 2010. évi költségvetést, mivel súlyosan sérti a munkavállalók érdekeit – jelentette ki Palkovics Imre az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint ez a költségvetés a rászorulókat még kiszolgáltatottabb helyzetbe fogja hozni, mint eddig, ugyanis a kormány csak a fizetési mérleg egyensúlyával foglalkoznak, az intézkedések társadalomra gyakorolt hatásával azonban egyáltalán nem.
A munkáltatói oldal szerint a jelenlegi költségvetés tervezete nagyon eltérő eredményességű. A költségvetési egyensúly biztosításának ugyanis nagy valószínűséggel eleget tud tenni, míg a gazdaság élénkítésére alkalmatlan.
A kormány 2010. évi keresetnövelési ajánlata:
- nem általános bruttó keresetnövelésre tesz javaslatot, hanem csak az alacsony kereseti sávokban megvalósíthatóra
- az alacsonyabb kereseti sávokban a vállalkozások lehetőleg a minimálbér megállapodás szerinti emelési mértékével növeljék a kereseteket
- tartják magukat az eddigi gyakorlathoz: az OÉT háromoldalú megállapodása esetén a megállapodás szerinti mértékre emeli a kormányrendeletben szereplő országos minimálbért és garantált bérminimumot
- nem zárkóznak el a béren kívüli juttatások fizetésével kapcsolatos munkáltatói gyakorlatot befolyásolni kívánó esetleges OÉT ajánlás megtételétől sem.
Sehogy sem állhatja meg a helyét a munkavállalói oldal ajánlása, akkor, amikor a magyar gazdaság a negatív mutatószámokkal küzd – jelentette ki Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Emlékeztetett: tavaly egy százalékos GDP-csökkenés mellett emelték 3,5 százalékkal, 69.000-ről 71.500 forintra a bruttó minimálbért. A munkavállalói oldal javaslata a minimálbér 80.000 forintra való emeléséről - hasonló 2010-re prognosztizált GDP-csökkenéssel - több mint 10 százalékos emelést jelentene, és ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nem reális.
A munkáltatói és a munkavállalói oldal ugyanakkor egyetértett a kormányjavaslat alapelvével, amely szerint 2010-től csak az alacsony kereseti sávokban növekedne a bruttó kereset.
A pénteki OÉT ülés napirendi pontjai között szerepelt a 2010. évi költségvetés is.
Nem tudjuk támogatni a 2010. évi költségvetést, mivel súlyosan sérti a munkavállalók érdekeit – jelentette ki Palkovics Imre az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint ez a költségvetés a rászorulókat még kiszolgáltatottabb helyzetbe fogja hozni, mint eddig, ugyanis a kormány csak a fizetési mérleg egyensúlyával foglalkoznak, az intézkedések társadalomra gyakorolt hatásával azonban egyáltalán nem.
A munkáltatói oldal szerint a jelenlegi költségvetés tervezete nagyon eltérő eredményességű. A költségvetési egyensúly biztosításának ugyanis nagy valószínűséggel eleget tud tenni, míg a gazdaság élénkítésére alkalmatlan.
A kormány 2010. évi keresetnövelési ajánlata:
- nem általános bruttó keresetnövelésre tesz javaslatot, hanem csak az alacsony kereseti sávokban megvalósíthatóra
- az alacsonyabb kereseti sávokban a vállalkozások lehetőleg a minimálbér megállapodás szerinti emelési mértékével növeljék a kereseteket
- tartják magukat az eddigi gyakorlathoz: az OÉT háromoldalú megállapodása esetén a megállapodás szerinti mértékre emeli a kormányrendeletben szereplő országos minimálbért és garantált bérminimumot
- nem zárkóznak el a béren kívüli juttatások fizetésével kapcsolatos munkáltatói gyakorlatot befolyásolni kívánó esetleges OÉT ajánlás megtételétől sem.