Ugrás a tartalomra

Borsod-Abaúj-Zemplén főleg Szász Endréről szól

Létrehozva
Tavaly Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből csatlakozott a legtöbb település a Kulturális örökség napjainak programsorozatához. Az idén ugyan kevesebb rendezvénnyel, de még mindig az elsők között van a megye a programkínálattal, hiszen 29 településen 77 féle ingyenesen látogatható esemény közül lehet válogatni.
A rendezvények sorában érdekesség, hogy az országos programsorozathoz első alkalommal csatlakozott a 17 állandó lakosú Tornabarakony. Az Aggteleki Nemzeti Park közelében található, lassan üdülőfaluvá váló borsodi kistelepülésen lelkesen őrzik a hagyományokat. Az örökségnapokon például kenyérdagasztásra és -sütésre várják az érdeklődőket a hajdani falubíró házába. Az 1912-ben épült ház konyhájának és tisztaszobájának berendezése mesél az egykori módos gazda életéről. A ma Levendulás házként emlegetett épület mellett megtekinthető a falu görög katolikus temploma csodálatos ikonosztázával, valamint a néphit szerint gyógyulást adó kis kápolna.
  
Miskolcon a Megyeháza kapui ugyan egész évben nyitva állnak az érdeklődők előtt, de szeptember 19-én és 20-án lehetőség nyílik arra, hogy idegenvezetővel megtekinthessék a 170 éves épület dísztermét és a Szász Endre festőművészről elnevezett termet is. Az épületben szombaton és vasárnap 9 és 15 óra között félóránként indul vezetett séta.
  
Szász Endre munkássága révén kötődik Borsod-Abaúj-Zemplénhez. Az 1970-es évek második felét és az 1980-as éveket Szász-korszaknak nevezik a Hollóházi Porcelángyár történetében. A Megyeházán található műve négy faliképből áll és csaknem 40 négyzetméteres falfelületen látható. A művész "a falon" megörökítette Borsod, Abaúj, Zemplén és Gömör történelmét, természeti szépségeit, az alkotást pedig monogramjával is ellátta.
 
Egyébként ünnepélyes, országos megnyitóval kezdődött el Pécsett a Kulturális Örökség Napjainak rendezvénysorozata. Az Örökségvédelmi Hivatal elnöke épített és szellemi örökségünk megőrzésének fontosságáról beszélt az ókeresztény emlékek bemutatására kialakított látogató központban. Idén minden eddiginél gazdagabb az esemény kínálata: 372 település 820 épületében, csaknem kétszáz sétaútvonalon várják a közönséget az ingyenes programokon. Az idei rendezvénysorozat középpontjában a szakrális terek állnak, ezért a Nyitott Templomok Éjszakáján számos templom is várja a látogatókat. A fővárosban meg lehet nézni például a Köztársasági Elnöki Hivatalnak otthont adó Sándor-palotát, a kőbányai sörgyár pincerendszerét, és idén először a Magyar Távirati Iroda székházát.