A tíz éve elfogadott szabálysértési eljárásról szóló törvényből ugyanis kimaradt ez a lehetőség, ami egyébként alkotmányos alapjog.
Az Alkotmánybíróság most két olyan pontot is talált a törvényben, amelyek nem biztosítják a jogorvoslati lehetőséget az állampolgároknak. Az egyik ilyen, amikor a szabálysértési hatóság, például a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, vagy az önkormányzat megállapítja a felelősséget, de nem szab ki bírságot. A másik eset, amikor egy bíróság elé került szabálysértési ügyben a bíró rendbírságot szab ki például a szabálysértő magatartása miatt. A szabálysértési törvény ezekben az esetekben nem biztosítja a jogorvoslati lehetőséget, ami ellentétes az alaptörvénnyel – mondta a Krónikának Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a szabálysértési eljárás keretén belül is érvényesíteni kell a jogállami normákat, azt, hogy lehetőség legyen további jogorvoslatot kérni a szabálysértésen belül is csekélyebb súlyú ügyekben is.
Az Alkotmánybíróság március 31-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek, hogy tegyen eleget jogalkotói feladatának, és javítsa ki a hibákat a törvényben. Addig marad az alkotmánysértő állapot.
Az Alkotmánybíróság most két olyan pontot is talált a törvényben, amelyek nem biztosítják a jogorvoslati lehetőséget az állampolgároknak. Az egyik ilyen, amikor a szabálysértési hatóság, például a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, vagy az önkormányzat megállapítja a felelősséget, de nem szab ki bírságot. A másik eset, amikor egy bíróság elé került szabálysértési ügyben a bíró rendbírságot szab ki például a szabálysértő magatartása miatt. A szabálysértési törvény ezekben az esetekben nem biztosítja a jogorvoslati lehetőséget, ami ellentétes az alaptörvénnyel – mondta a Krónikának Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a szabálysértési eljárás keretén belül is érvényesíteni kell a jogállami normákat, azt, hogy lehetőség legyen további jogorvoslatot kérni a szabálysértésen belül is csekélyebb súlyú ügyekben is.
Az Alkotmánybíróság március 31-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek, hogy tegyen eleget jogalkotói feladatának, és javítsa ki a hibákat a törvényben. Addig marad az alkotmánysértő állapot.