Tűzoltó készülék, tojástartó, tisztítószer és bevásárlószatyor is szerepelt azok között a minősített környezetbarát termékek között, melyeket a zöldtárcánál mutattak be az Ökocímkét népszerűsítő, uniós forrásból finanszírozott projekt indulása kapcsán. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta: a környezettudatos termékek iránti kereslet az egyik legfontosabb hajtóerő a vállalatok számára termékeik „zöldebbé tételében”. A tanúsított termékek előnyben részesítésével a fogyasztók ösztönzik a gyártókat a környezetet kevésbé igénybevevő, kisebb anyag- és energiaigényű, és kisebb környezetterheléssel járó technológiák, termékek és szolgáltatások kifejlesztésére. A népszerűsítő kampányt a zöldtárca Környezetbarát Termék Nonprofit Kft-ja szervezi, ennek során az ország hat régiójában tájékoztatják a vásárlókat a helyi elektronikus médiában és az írott sajtóban, megújul a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. honlapja és tájékoztató kiadvány is készül a környezeti címkézési rendszerekről.
Az Európai Unió ökocímke rendszerét 1992-ben hozták létre, ez hazánk uniós csatlakozása óta Magyarországon is működik. Az EU ökocímke védjegye a virágot formázó embléma, amelyen a termék környezetbarát tulajdonságait is fel kell tüntetni. Az EU ökocímke rendszere és a német nemzeti ökocímke, a „Kék Angyal” alapján 1993-ban a környezetbarát termékeket tanúsító magyar „Környezetbarát Termék” rendszer is létrejött. Magyarországon ma a két rendszer egymás mellett, egymást kiegészítve működik, a nemzeti rendszerben elsősorban az EU ökocímke rendszerben nem minősíthető termékek minősítése folyik.
Az ökocímke termékminősítő rendszerek legfőbb jellemzői a független és semleges harmadik fél által végzett termékminősítés, amely tudományos alapon, előre meghatározott környezeti kritériumok alapján történik. A kritériumokat a termék teljes életciklusának figyelembevételével határozzák meg, a nyersanyag és energia előállításától, a gyártáson és felhasználáson át egészen a hulladékká válás szakaszáig. Az EU öko-címke és a nemzeti környezetbarát rendszerben is folyamatos a termék kritériumok kidolgozása. A legfőbb környezetvédelmi szempontok az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások csökkentése, a természetre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatás csökkentése, az energia és az anyagfelhasználás csökkentése, a hulladéktermelés, hulladékgazdálkodás szempontjai, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése valamennyi környezeti elem esetében, az egész életciklus során, a veszélyes anyagok használatának és kibocsátásának csökkentése, valamint a veszélyes anyagok biztonságosabb anyagokkal történő helyettesítése, amennyiben az technikailag megoldhat.
A nemzeti környezetbarát minősítő rendszerben jelenleg 25 termékcsoportban lehet pályázni minősítésre, míg az EU ökocímke 23 termékcsoportban osztanak minősítést. Jelenleg a magyar „Környezetbarát Termék” minősítési rendszerben összesen 611 termék rendelkezik környezetbarát minősítéssel, míg uniós szinten mintegy 890 szervezet rendelkezik Ökocímkével.
Az Európai Unió ökocímke rendszerét 1992-ben hozták létre, ez hazánk uniós csatlakozása óta Magyarországon is működik. Az EU ökocímke védjegye a virágot formázó embléma, amelyen a termék környezetbarát tulajdonságait is fel kell tüntetni. Az EU ökocímke rendszere és a német nemzeti ökocímke, a „Kék Angyal” alapján 1993-ban a környezetbarát termékeket tanúsító magyar „Környezetbarát Termék” rendszer is létrejött. Magyarországon ma a két rendszer egymás mellett, egymást kiegészítve működik, a nemzeti rendszerben elsősorban az EU ökocímke rendszerben nem minősíthető termékek minősítése folyik.
Az ökocímke termékminősítő rendszerek legfőbb jellemzői a független és semleges harmadik fél által végzett termékminősítés, amely tudományos alapon, előre meghatározott környezeti kritériumok alapján történik. A kritériumokat a termék teljes életciklusának figyelembevételével határozzák meg, a nyersanyag és energia előállításától, a gyártáson és felhasználáson át egészen a hulladékká válás szakaszáig. Az EU öko-címke és a nemzeti környezetbarát rendszerben is folyamatos a termék kritériumok kidolgozása. A legfőbb környezetvédelmi szempontok az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások csökkentése, a természetre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatás csökkentése, az energia és az anyagfelhasználás csökkentése, a hulladéktermelés, hulladékgazdálkodás szempontjai, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése valamennyi környezeti elem esetében, az egész életciklus során, a veszélyes anyagok használatának és kibocsátásának csökkentése, valamint a veszélyes anyagok biztonságosabb anyagokkal történő helyettesítése, amennyiben az technikailag megoldhat.
A nemzeti környezetbarát minősítő rendszerben jelenleg 25 termékcsoportban lehet pályázni minősítésre, míg az EU ökocímke 23 termékcsoportban osztanak minősítést. Jelenleg a magyar „Környezetbarát Termék” minősítési rendszerben összesen 611 termék rendelkezik környezetbarát minősítéssel, míg uniós szinten mintegy 890 szervezet rendelkezik Ökocímkével.