Zsúfolásig megtelt a Miskolci Tűzoltóság nagyterme, ahol a sajtó számára ismertették szerda délelőtt a másfél hónappal ezelőtt történt tragikus paneltűz vizsgálati eredményeit. Bódi Zoltán szóvivő azzal kezdte a majd másfél órásra nyúlt tájékoztatót, hogy bár részükről a tűzvizsgálat lezárult, de a nyomozóhatóság vizsgálata még tart, így felelősségre vonatkozó kérdésekre nem tudnak válaszolni. A katasztrófavédelem egy tanulmányt készít az esettel kapcsolatban, ami a jövőben hasznos lehet a hasonló eseteknél.
A tragikus este percről percre
A tájékoztatón először Meixner Ferenc őrnagy, szolgálatparancsnok idézte fel az ominózus estét, melyen oltási vezetőként vett részt. Az ügyeletre 21.35-kor futott be az első riasztás, az Áfonyás utcáról telefonált egy hölgy, akinek a „helyzetjelentése” alapján az őrnagy II-es fokozatú riasztást rendelt el, és négy járművel indultak a helyszínre, két fecskendős autó, és magasból mentő jármű a Dózsa György utcáról, illetve egy fecskendős autó Diósgyőrből. 21.40-kor érkeztek a helyszínre, ahol a szolgálatparancsnok felmérve a helyzetet III-as fokozatúra módosította a riasztást, mivel – ahogy mondta – számított rá, hogy felfelé fog terjedni a tűz, és kiderült, hogy az ötödik emelettől felfelé a lakók a lépcsőházban ragadtak. A felderítés után a tűz terjedését kellett megakadályozniuk, és kimenteniük a lakókat. Az eredetileg a helyszínre érkező miskolci tűzoltók húszan voltak, ebből hatan indultak el védőfelszerelésben a lépcsőházban menteni.
22.06-kor érkezett nyolc tűzoltó egy fecskendős és egy magasból mentő autóval Kazincbarcikáról, majd 23.02 és 23.12-kor két újabb raj Tiszaújvárosból és Szerencsről. Így összesen 9 járművel 42 fő vett részt az oltásban. A hátsó, nyugati oldalról a lépcsőházi ablakokon át tudtak két fecskendőt feljuttatni, amivel a 6/1-es és 7/1-es lakásokat az ajtókon keresztül tudták oltani, illetve a keleti frontról a két magasból mentő autó segítségével még kettőt, amivel az ablakokból oltottak. Persze mindezt azután, hogy hat embert kimentettek az ablakokon keresztül, akik a lakásukba ragadtak. A tüzet 37 perc alatt határolták körül, és akadályozták meg a további terjedését. Meixner Ferenc azt is elmondta, hogy a lépcsőházban, védőfelszerelésben dolgozó tűzoltók oxigénpalackja húsz percre biztosít friss levegőt, tehát ezeket menet közben cserélni kellett, miközben a látási viszonyok annyira rosszak voltak, hogy a kinyújtott karjukat sem látták. Hozzátette, a vonulás és az oltás során nem ütköztek akadályba, bár sok helyen tapasztalják, hogy szabálytalanul parkolnak az autók, ami nehezíti a házak megközelítését, és a vagyonvédelem céljából beépített rácsok, illetve fémajtók nagyban nehezítik a beavatkozást, illetve a menekülést egy tűz esetén.
Csak vélelmezik
Fintor Gyula tűzoltó őrnagy, az eset tűzvizsgálója már az oltás közben megkezdte a vizsgálatot a helyszínen egy kollégáját is riasztva, ám hajnalban a rossz látási viszonyok, illetve a nagy hő miatt fel kellett függeszteniük a helyszíni szemlét, és azt másnap reggel folytatták. A szemtanúkkal nem volt szerencséjük, ugyanis ellentmondások voltak arról, hogy melyik helyiségben keletkezett a tűz. A tűzoltók húsz, míg a rendőrség harminckilenc tanút hallgatott ki az eset kapcsán. De nagy információáramlás volt, és végül három szemtanú – mindhárman az Áfonyás utcáról, közülük kettő volt az első telefonáló az ügyeleten – illetve egy szintén az Áfonyás utcáról készült videó volt a „perdöntő” az ügyben, melyekből egyértelművé vált, hogy a nyugati oldalon, azon belül is a konyhában keletkezett a tűz.
A nagy károsodás miatt tárgyi bizonyítékok nem kerültek elő, melyek segíthették volna a vizsgálatot, bár a tűzoltók is azt vélelmezték, hogy a konyhában keletkezhetett a tűz. Az bizonyossá vált, hogy a 7/1-es lakásba – ahol a három haláleset történt – a keleti oldali loggián keresztül terjedt fel a tűz. A vizsgálatban több külső szakértőt is bevontak, akiknek a vizsgálati eredményére várni kellett, így szeptember 2-án felfüggesztették a vizsgálatot, és azt a múlt hét végére tudták lezárni. Az eredmény: ismeretlen eredetű a tűz keletkezése. Bár van elképzelésük arról, hogy mi okozhatta, mégpedig dohányzás, vagy nyílt láng, de azt bizonyítani nem tudják.
Csapdába kerültek
Takács Gábor, a BME épületgépészeti tanszékének vezetője volt az egyik szakértő, aki munkatársaival együtt a tűz terjedését vizsgálta. Ennek az egyik legfontosabb megállapítása, hogy a loggiás épületek komoly veszélyt jelentenek tűz esetén. Szimulációs vizsgálatot készítettek ugyanis, amely hőszigetelő homlokzati rendszer nélkül modellezte a lakástüzet. Arra jöttek rá, hogy a felszálló füst, és meleg levegő örvénylő mozgásba kezd a loggia mélysége miatt, így a füst és a hő befelé terjed.
A lakáson belüli füst terjedéséről azt állapították meg, hogy a 7/1-es lakás gyakorlatilag egy csapda volt az édesanyának és két gyermekének. A meleg idő miatt az ablakok nyitva voltak, így azokon is áramlott be a füst mind két oldalról. Emellett a füstöt két helyen vezette nagyon jól a lépcsőház. Az egyik a WC mögötti gépészeti akna, amelyet csupán egy pozdorja lemez választ el a mellékhelyiségtől, illetve azon több nyílás is van – ajtó, amelyen keresztül a vízórát olvassák le, a csőáttörések, a tartályfelfogatás. Az egyes lakásokat innen érte a legtöbb füst és hő. A másik ilyen az egész lépcsőházon végigfutó akna, amelyben a tetőről a csapadékvizet elvezető, úgynevezett ejtőcső helyezkedik el, ez az egyes lakásokban van, méghozzá az előszobában, közvetlenül a bejárati ajtó mellett! Ezzel a csapda a lakásban bezárult… Ahogy a szakember fogalmazott, esélye sem volt a lakásban tartózkodóknak a menekülésre. A WC mögötti gépészeti akna nyitott, az 1972-es építésnél ugyanis még az 1963-as szabályozás volt érvényben, amelyben nem szerepelt az akna megszakítása.
Szigetelés nem szabályosan
Bánky Tamás, az ÉMI Kft. igazgatója a panelprogramhoz felhasznált anyagokat és a kivitelezést vizsgálta felkért szakértőként, melyhez kevesen értenek jobban, hiszen az ÉMI Kft. foglalkozik ezeknek a termékeknek a minőségi vizsgálatával. A ragasztótól kezdve a vakolatborításig minden összetevőt megvizsgáltak, és a helyi sajátosságokat is, hogy azokat elősegítették-e a tűz terjedését. Az alaphelyzet az volt, hogy minden rendszerkomponens rendelkezett megfelelő minősítéssel. A kivitelezésben azonban felleltek hibákat, a ragasztót nem úgy hordták fel, ahogy kellett volna, és az egyes rendszerek beépítésénél is találtak eltérést.
Ez azonban a szakértő szerint nem volt drasztikus mértékű, és nem jelenthető ki, hogy oka lett volna a tűz terjedésének. A loggiák oldalfalán szabálytalan utólagos szigetelést is találtak, ezeket ugyanis egyáltalán nem lenne szabad szigetelni, itt pedig éghető anyagra – fakeret – vitték fel a szigetelést. Ez kockázatnövelő elem volt. Az igazgató szerint probléma az is, hogy a loggiákat éghető anyagok tárolására használják.
Kérdésre válaszolva elhangzott még a tájékoztatón, hogy nem volt tele a 6/1-es lakás éghető anyagokkal, papírokkal, ahogy arról szóbeszéd indult, illetve elmondták azt is, hogy a lakásokban egyre több a műanyag, aminek a fűtőértéke háromszorosa a szerves anyagokénak. Így nem csoda, hogy a lakásban közel ezer C-fok volt a tűz alatt. A felszabaduló mérges gázok pedig önmagukban is nagyon veszélyesek, nem hogy a füsttel együtt.
Fotók
Horváth I.
A tragikus este percről percre
A tájékoztatón először Meixner Ferenc őrnagy, szolgálatparancsnok idézte fel az ominózus estét, melyen oltási vezetőként vett részt. Az ügyeletre 21.35-kor futott be az első riasztás, az Áfonyás utcáról telefonált egy hölgy, akinek a „helyzetjelentése” alapján az őrnagy II-es fokozatú riasztást rendelt el, és négy járművel indultak a helyszínre, két fecskendős autó, és magasból mentő jármű a Dózsa György utcáról, illetve egy fecskendős autó Diósgyőrből. 21.40-kor érkeztek a helyszínre, ahol a szolgálatparancsnok felmérve a helyzetet III-as fokozatúra módosította a riasztást, mivel – ahogy mondta – számított rá, hogy felfelé fog terjedni a tűz, és kiderült, hogy az ötödik emelettől felfelé a lakók a lépcsőházban ragadtak. A felderítés után a tűz terjedését kellett megakadályozniuk, és kimenteniük a lakókat. Az eredetileg a helyszínre érkező miskolci tűzoltók húszan voltak, ebből hatan indultak el védőfelszerelésben a lépcsőházban menteni.
22.06-kor érkezett nyolc tűzoltó egy fecskendős és egy magasból mentő autóval Kazincbarcikáról, majd 23.02 és 23.12-kor két újabb raj Tiszaújvárosból és Szerencsről. Így összesen 9 járművel 42 fő vett részt az oltásban. A hátsó, nyugati oldalról a lépcsőházi ablakokon át tudtak két fecskendőt feljuttatni, amivel a 6/1-es és 7/1-es lakásokat az ajtókon keresztül tudták oltani, illetve a keleti frontról a két magasból mentő autó segítségével még kettőt, amivel az ablakokból oltottak. Persze mindezt azután, hogy hat embert kimentettek az ablakokon keresztül, akik a lakásukba ragadtak. A tüzet 37 perc alatt határolták körül, és akadályozták meg a további terjedését. Meixner Ferenc azt is elmondta, hogy a lépcsőházban, védőfelszerelésben dolgozó tűzoltók oxigénpalackja húsz percre biztosít friss levegőt, tehát ezeket menet közben cserélni kellett, miközben a látási viszonyok annyira rosszak voltak, hogy a kinyújtott karjukat sem látták. Hozzátette, a vonulás és az oltás során nem ütköztek akadályba, bár sok helyen tapasztalják, hogy szabálytalanul parkolnak az autók, ami nehezíti a házak megközelítését, és a vagyonvédelem céljából beépített rácsok, illetve fémajtók nagyban nehezítik a beavatkozást, illetve a menekülést egy tűz esetén.
Csak vélelmezik
Fintor Gyula tűzoltó őrnagy, az eset tűzvizsgálója már az oltás közben megkezdte a vizsgálatot a helyszínen egy kollégáját is riasztva, ám hajnalban a rossz látási viszonyok, illetve a nagy hő miatt fel kellett függeszteniük a helyszíni szemlét, és azt másnap reggel folytatták. A szemtanúkkal nem volt szerencséjük, ugyanis ellentmondások voltak arról, hogy melyik helyiségben keletkezett a tűz. A tűzoltók húsz, míg a rendőrség harminckilenc tanút hallgatott ki az eset kapcsán. De nagy információáramlás volt, és végül három szemtanú – mindhárman az Áfonyás utcáról, közülük kettő volt az első telefonáló az ügyeleten – illetve egy szintén az Áfonyás utcáról készült videó volt a „perdöntő” az ügyben, melyekből egyértelművé vált, hogy a nyugati oldalon, azon belül is a konyhában keletkezett a tűz.
A nagy károsodás miatt tárgyi bizonyítékok nem kerültek elő, melyek segíthették volna a vizsgálatot, bár a tűzoltók is azt vélelmezték, hogy a konyhában keletkezhetett a tűz. Az bizonyossá vált, hogy a 7/1-es lakásba – ahol a három haláleset történt – a keleti oldali loggián keresztül terjedt fel a tűz. A vizsgálatban több külső szakértőt is bevontak, akiknek a vizsgálati eredményére várni kellett, így szeptember 2-án felfüggesztették a vizsgálatot, és azt a múlt hét végére tudták lezárni. Az eredmény: ismeretlen eredetű a tűz keletkezése. Bár van elképzelésük arról, hogy mi okozhatta, mégpedig dohányzás, vagy nyílt láng, de azt bizonyítani nem tudják.
Csapdába kerültek
Takács Gábor, a BME épületgépészeti tanszékének vezetője volt az egyik szakértő, aki munkatársaival együtt a tűz terjedését vizsgálta. Ennek az egyik legfontosabb megállapítása, hogy a loggiás épületek komoly veszélyt jelentenek tűz esetén. Szimulációs vizsgálatot készítettek ugyanis, amely hőszigetelő homlokzati rendszer nélkül modellezte a lakástüzet. Arra jöttek rá, hogy a felszálló füst, és meleg levegő örvénylő mozgásba kezd a loggia mélysége miatt, így a füst és a hő befelé terjed.
A lakáson belüli füst terjedéséről azt állapították meg, hogy a 7/1-es lakás gyakorlatilag egy csapda volt az édesanyának és két gyermekének. A meleg idő miatt az ablakok nyitva voltak, így azokon is áramlott be a füst mind két oldalról. Emellett a füstöt két helyen vezette nagyon jól a lépcsőház. Az egyik a WC mögötti gépészeti akna, amelyet csupán egy pozdorja lemez választ el a mellékhelyiségtől, illetve azon több nyílás is van – ajtó, amelyen keresztül a vízórát olvassák le, a csőáttörések, a tartályfelfogatás. Az egyes lakásokat innen érte a legtöbb füst és hő. A másik ilyen az egész lépcsőházon végigfutó akna, amelyben a tetőről a csapadékvizet elvezető, úgynevezett ejtőcső helyezkedik el, ez az egyes lakásokban van, méghozzá az előszobában, közvetlenül a bejárati ajtó mellett! Ezzel a csapda a lakásban bezárult… Ahogy a szakember fogalmazott, esélye sem volt a lakásban tartózkodóknak a menekülésre. A WC mögötti gépészeti akna nyitott, az 1972-es építésnél ugyanis még az 1963-as szabályozás volt érvényben, amelyben nem szerepelt az akna megszakítása.
Szigetelés nem szabályosan
Bánky Tamás, az ÉMI Kft. igazgatója a panelprogramhoz felhasznált anyagokat és a kivitelezést vizsgálta felkért szakértőként, melyhez kevesen értenek jobban, hiszen az ÉMI Kft. foglalkozik ezeknek a termékeknek a minőségi vizsgálatával. A ragasztótól kezdve a vakolatborításig minden összetevőt megvizsgáltak, és a helyi sajátosságokat is, hogy azokat elősegítették-e a tűz terjedését. Az alaphelyzet az volt, hogy minden rendszerkomponens rendelkezett megfelelő minősítéssel. A kivitelezésben azonban felleltek hibákat, a ragasztót nem úgy hordták fel, ahogy kellett volna, és az egyes rendszerek beépítésénél is találtak eltérést.
Ez azonban a szakértő szerint nem volt drasztikus mértékű, és nem jelenthető ki, hogy oka lett volna a tűz terjedésének. A loggiák oldalfalán szabálytalan utólagos szigetelést is találtak, ezeket ugyanis egyáltalán nem lenne szabad szigetelni, itt pedig éghető anyagra – fakeret – vitték fel a szigetelést. Ez kockázatnövelő elem volt. Az igazgató szerint probléma az is, hogy a loggiákat éghető anyagok tárolására használják.
Kérdésre válaszolva elhangzott még a tájékoztatón, hogy nem volt tele a 6/1-es lakás éghető anyagokkal, papírokkal, ahogy arról szóbeszéd indult, illetve elmondták azt is, hogy a lakásokban egyre több a műanyag, aminek a fűtőértéke háromszorosa a szerves anyagokénak. Így nem csoda, hogy a lakásban közel ezer C-fok volt a tűz alatt. A felszabaduló mérges gázok pedig önmagukban is nagyon veszélyesek, nem hogy a füsttel együtt.
Fotók
Horváth I.