A Regionális Fejlesztési Bizottságokat azzal a céllal hozták létre múlt év tavaszán, hogy segítsék a szakmai képzések átalakítását, azok valós munkaerőpiaci igényekhez való igazítását. A bizottságok többféle törvény adta jogosítvánnyal is rendelkeznek az iskolarendszerű szakképzés alakítása terén. Ennek megfelelően javaslatot kell tenniük az adott régióban a beiskolázás szerkezetére, arányaira és irányaira, s dönteniük kell a rendelkezésre álló anyagi forrásokról is.
Gúr Nándor tájékoztatójában egyebek mellett elmondta: tevékenységük során arra törekedtek, hogy a lehető legkisebb feszültségek mellett mehessenek végbe a szükséges változások, elmozdulások az oktatási intézmények képzési struktúrájában. Nagyon sok vizsgálat, felmérés előzte meg döntéseiket, a bizottság által a napokban jóváhagyott beiskolázási táblát, amelyben öt kategóriába csoportosították a szakképesítéseket. Aszerint, mennyire van rájuk szükség a régióban, mennyire lehetnek piac- és versenyképesek a munkáltatók és befektetők szempontjából.
32 szakma oktatása került be a kiemelten támogatottak közé, 121 a támogatottak közé, 23-at egyáltalán nem támogatnak, 85-öt nem oktatnak a régióban, 20 szakma oktatása pedig központilag, az ország egy-egy területén valósulhat meg a jövőben. - A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság feladata, hogy a valós munkaerőpiaci igényeknek megfelelően alakítsa át a szakmai képzéseket, meghatározza milyen szakemberekre van szükség, és őrködjön a képzések színvonala és finanszírozása felett - hangsúlyozta Gúr Nándor.
Bihall Tamás szerint a régiós képzésben is óriási túlkínálat van az olyan divatszakmákból, mint például a fodrász, a kozmetikus, a különféle ügyintéző, vagy a középfokú informatikus, amelyekkel viszont alig-alig van esély az elhelyezkedésre. Ezekkel szemben a gyakorlati, hiányszakmák betöltésére irányuló képzést kívánják támogatni és előtérbe helyezni. B.-A.-Z. megyében is egyre több intézmény és gazdálkodó szervezet ismeri fel a korszerű, piacképes szakképzés fontosságát.
Bihall Tamás főként az úgynevezett hiányszakmák területén folyó képzés jelentőségére hívta fel a figyelmet - ide sorolva egyebek mellett például az autóipart, az építő-szerelőipart, valamint a vendéglátóipart is, ami az egyik kitörési pontja lehet a régiónak. A bizottság döntései a Térségi Integrált Szakképző Központokhoz tartozó intézményekben folyó képzést érintik, de az ezeken kívüleső iskolák számára is ajánlottak.
- A most megfogalmazott célkitűzések Észak-Magyarország képzési palettáját is jelentősen megváltoztatják a következő években. Az itt működő, szakképzéssel foglalkozó intézmények már a bizottság döntéseinek figyelembevételével állítják össze 2009-es beiskolázási tervüket, a változtatások eredménye a várakozások szerint 3-5 múlva mutatkozik meg igazából - hangsúlyozták a szakemberek.
Gúr Nándor tájékoztatójában egyebek mellett elmondta: tevékenységük során arra törekedtek, hogy a lehető legkisebb feszültségek mellett mehessenek végbe a szükséges változások, elmozdulások az oktatási intézmények képzési struktúrájában. Nagyon sok vizsgálat, felmérés előzte meg döntéseiket, a bizottság által a napokban jóváhagyott beiskolázási táblát, amelyben öt kategóriába csoportosították a szakképesítéseket. Aszerint, mennyire van rájuk szükség a régióban, mennyire lehetnek piac- és versenyképesek a munkáltatók és befektetők szempontjából.
32 szakma oktatása került be a kiemelten támogatottak közé, 121 a támogatottak közé, 23-at egyáltalán nem támogatnak, 85-öt nem oktatnak a régióban, 20 szakma oktatása pedig központilag, az ország egy-egy területén valósulhat meg a jövőben. - A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság feladata, hogy a valós munkaerőpiaci igényeknek megfelelően alakítsa át a szakmai képzéseket, meghatározza milyen szakemberekre van szükség, és őrködjön a képzések színvonala és finanszírozása felett - hangsúlyozta Gúr Nándor.
Bihall Tamás szerint a régiós képzésben is óriási túlkínálat van az olyan divatszakmákból, mint például a fodrász, a kozmetikus, a különféle ügyintéző, vagy a középfokú informatikus, amelyekkel viszont alig-alig van esély az elhelyezkedésre. Ezekkel szemben a gyakorlati, hiányszakmák betöltésére irányuló képzést kívánják támogatni és előtérbe helyezni. B.-A.-Z. megyében is egyre több intézmény és gazdálkodó szervezet ismeri fel a korszerű, piacképes szakképzés fontosságát.
Bihall Tamás főként az úgynevezett hiányszakmák területén folyó képzés jelentőségére hívta fel a figyelmet - ide sorolva egyebek mellett például az autóipart, az építő-szerelőipart, valamint a vendéglátóipart is, ami az egyik kitörési pontja lehet a régiónak. A bizottság döntései a Térségi Integrált Szakképző Központokhoz tartozó intézményekben folyó képzést érintik, de az ezeken kívüleső iskolák számára is ajánlottak.
- A most megfogalmazott célkitűzések Észak-Magyarország képzési palettáját is jelentősen megváltoztatják a következő években. Az itt működő, szakképzéssel foglalkozó intézmények már a bizottság döntéseinek figyelembevételével állítják össze 2009-es beiskolázási tervüket, a változtatások eredménye a várakozások szerint 3-5 múlva mutatkozik meg igazából - hangsúlyozták a szakemberek.