A Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat 1901-ben alapították, de kilenc alkalommal nem adták át, így idén századszor ítélték oda. A 2009-es díjazott három Amerikában dolgozó kutató, Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak, akik annak felfedezéséért kapták meg az elismerést,, hogy telomerek és a telomeráz enzim hogyan védi a kromoszómákat.
A sejtek élettartama a kromoszómák végén található ún. telomerek (másképpen telomérák) hosszától függ. A telomerek szerepe az, hogy védjék a kromoszómák végeit az osztódások során. Hat bázispárnyi szakasz ismétlődéseiből épülnek fel, és kb. 25 000 bázispárnyi hosszúságú szekvenciák. A telomerek szintéziséért és fenntartásáért a telomeráz enzim felelős.
Ennek aktivitása sejtjeinkben azonban olyan alacsony, hogy a telomerek minden osztódás alkalmával rövidülnek, mígnem annyira elfogynak, hogy nem tudják megakadályozni a kromoszómák összecsapzódását. A kromoszómák fúziója következtében a DNS-állomány sérülékennyé válik, a sejtosztódáskor feltöredezik, degradálódik, ami a sejt öregedéséhez és halálához vezet. A tumorsejtek halhatatlanságának egyik oka a telomeráz enzim nagyobb aktivitása.
Sólyom Sándor