A javaslat részletei szerint havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. Havi nettó 500 ezer forint jövedelemig ezek az arányok 40, 31, illetve 20 százalék. Az ennél magasabb, nettó 500 ezer forint feletti jövedelműek esetén a törlesztés forintkölcsönöknél 50 százalék, euró alapúaknál 38 százalék, egyéb devizákban felvett hiteleknél pedig a jövedelem 25 százaléka lehetne.
A háztartási jelzáloghitelek esetén a maximális hitel/fedezet arány forintkölcsönöknél 70, eurónál 54, míg egyéb devizában felvett hitele esetén 35 százalék lenne. A javaslat a gépjárműhitelek futamidejét 5 évben maximálná, ezeknél a kölcsönöknél a maximális hitel/fedezet arány forintban 80, euróban 62, egyéb devizában 40 százalék lenne. Ez azt jelentené, hogy jelentősen szigorodnának a hitelfelvétel feltételei, és csak a magasabb jövedelműek juthatnának nagy értékű devizahitelhez.
A Magyar Nemzeti Bank a napokban kezdeményezte a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását a Pénzügyminisztériumnál. A javasolt szabályozás célja egyfelől az, hogy csökkentse az ország sérülékenységét, amelynek kockázatát a pénzügyi válság is megmutatta, illetve az, hogy mérsékelje azt a kockázatot, amit a lakosság számára jelent a devizahitelek felvétele, azok árfolyamkockázata.
A válság miatt a devizahitelektől sokan megijedtek, de a forintkölcsönök még így sem igazán versenyképesek. A forintalapú lakáshitelek stagnálnak, a svájci frank alapon gyakorlatilag nem adnak új hitelt, az euró pedig jelentősen nőtt (tavaly október és idén augusztus között ötszörösére emelkedett az éven túli, euróalapú lakáshitelek állománya). A devizában felvett lakáshitelek összértéke 2400 milliárd forintot tett ki a jegybank augusztusi adatai szerint (ennek több mint 80 százaléka még mindig svájci frank), a forinthitelek állománya pedig "mindössze" 1500 milliárd forint."Ugyan még nem késő, de hamarabb is eszükbe juthatott volna" - kommentálta korábban a szigorítás ötletét Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint több előny is származna a terv megvalósításból.
Derült égből villámcsapásként érte a bankokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétvégi bejelentése, amely szerint a jegybank a devizahitelezés kockázatait csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál (PM) a napokban. "Arra várunk, hogy a PM hivatalból megküldje az MNB devizahitelezésre vonatkozó javaslatait a Magyar Bankszövetségnek, azt követően tudunk véleményt formálni" - nyilatkozta Müller János, a szervezet vezető tanácsadója.
A háztartási jelzáloghitelek esetén a maximális hitel/fedezet arány forintkölcsönöknél 70, eurónál 54, míg egyéb devizában felvett hitele esetén 35 százalék lenne. A javaslat a gépjárműhitelek futamidejét 5 évben maximálná, ezeknél a kölcsönöknél a maximális hitel/fedezet arány forintban 80, euróban 62, egyéb devizában 40 százalék lenne. Ez azt jelentené, hogy jelentősen szigorodnának a hitelfelvétel feltételei, és csak a magasabb jövedelműek juthatnának nagy értékű devizahitelhez.
A Magyar Nemzeti Bank a napokban kezdeményezte a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását a Pénzügyminisztériumnál. A javasolt szabályozás célja egyfelől az, hogy csökkentse az ország sérülékenységét, amelynek kockázatát a pénzügyi válság is megmutatta, illetve az, hogy mérsékelje azt a kockázatot, amit a lakosság számára jelent a devizahitelek felvétele, azok árfolyamkockázata.
A válság miatt a devizahitelektől sokan megijedtek, de a forintkölcsönök még így sem igazán versenyképesek. A forintalapú lakáshitelek stagnálnak, a svájci frank alapon gyakorlatilag nem adnak új hitelt, az euró pedig jelentősen nőtt (tavaly október és idén augusztus között ötszörösére emelkedett az éven túli, euróalapú lakáshitelek állománya). A devizában felvett lakáshitelek összértéke 2400 milliárd forintot tett ki a jegybank augusztusi adatai szerint (ennek több mint 80 százaléka még mindig svájci frank), a forinthitelek állománya pedig "mindössze" 1500 milliárd forint."Ugyan még nem késő, de hamarabb is eszükbe juthatott volna" - kommentálta korábban a szigorítás ötletét Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint több előny is származna a terv megvalósításból.
Derült égből villámcsapásként érte a bankokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétvégi bejelentése, amely szerint a jegybank a devizahitelezés kockázatait csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál (PM) a napokban. "Arra várunk, hogy a PM hivatalból megküldje az MNB devizahitelezésre vonatkozó javaslatait a Magyar Bankszövetségnek, azt követően tudunk véleményt formálni" - nyilatkozta Müller János, a szervezet vezető tanácsadója.