A 16-17. században a beregszászi apátság birtokain élő ferences szerzetesek elsősorban gyógyító céllal készítettek pálinkát a Tisza, a Túr és a Szamos árterében termett csonthéjas gyümölcsökből. A 60-70 fokos tiszta párlatba különböző gyógyfüveket és fűszereket áztattak, így számos betegség kezelésére alkalmas eszenciákat állítottak elő.
A ferencesek imádsággal és a természet csodálatával készítették a pálinkát, de nemcsak ők tisztelték a gyümölcsöket, mint Isten teremtményeit, hiszen az elmúlt századokban például nem volt szabad káromkodni a birtokon gyümölcsszedés alatt – hangzott el a szentmisén, mely után a pálinkaház kóstolóval várta a vendégeket, melyen az immár megszentelt nedűt fogyaszthatták a meghívottak.
Fotók
Varga V.
Kalna Zsolt, minorita tartományfőnök elmondta, a pálinkaszentelésre azért került sor, mert a pálinka, illetve a gyümölcs a teremtett világ része. Isten azért rendelte ezt számunkra, hogy megfelelő módon felhasználjuk. A pálinkafogyasztás is lehet jó felhasználás, a megfelelő mérték megtartásával.
Egy budapesti pálinkaház a ferences barátok több évszázados tapasztalatát leíró receptúrákat használja fel az ital készítésére. A kezdeményezés nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szakmai zsűri előtt is bizonyította létjogosultságát, 2009-ben például egy párlatversenyen az év felfedezettjének járó aranyérmes kitüntetést is kiérdemelte ez a pálinka.A ferencesek imádsággal és a természet csodálatával készítették a pálinkát, de nemcsak ők tisztelték a gyümölcsöket, mint Isten teremtményeit, hiszen az elmúlt századokban például nem volt szabad káromkodni a birtokon gyümölcsszedés alatt – hangzott el a szentmisén, mely után a pálinkaház kóstolóval várta a vendégeket, melyen az immár megszentelt nedűt fogyaszthatták a meghívottak.
Fotók
Varga V.