Az év első felében 750 magyar kérelem érkezett, csak április 1-je és június 30-a között pedig 578. Két éve még csupán 24 kérelemmel kellett megbirkóznia a bevándorlási hivatalnak, de akkor még vízumrendszer volt érvényben. Tavaly tavasszal azonban a lengyelekkel, litvánokkal és szlovákokkal együtt Magyarország is megkapta a szabad beutazás lehetőségét. Azóta pedig hazánk Mexikó és Csehország után a harmadik állam, amely a legtöbb kérelmet nyújtja be Kanadában. A mexikóiak és a csehek nyáron meg is kapták "jutalmukat": Ottawa újra bevezette a vízumot, s ezzel unió szerte dühöt provokált ki. Jason Kenney bevándorlási miniszter szóvivője elmondta: a tárcavezető már korábban a magyar fővárosba repült, hogy megossza aggodalmait az itteni hatóságokkal, és megvitassa a lehetséges megoldási stratégiát. Alykhan Velshi még azt is elmondta: a miniszter szerint nem azokat kéne büntetni, akik jogosan élvezhetnék a vízummentesség előnyeit.
A bevándorlási és menekültügy rendkívül érzékeny kérdés a kanadai politikában. Bár az összes párt úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer egyszerűen fenntarthatatlan, mostanáig mindegyik ódzkodott a mély reformoktól, nehogy rájuk süssék a diszkrimináció bélyegét. Kenney is csak azt a kérdést tette fel a cseh menekültek esetében, hogy az igénylők valóban menekültnek számítanak-e. A miniszter elsősorban arra gondolt, hogy a demokratikus, stabil országok lakóinak helyzete nem mérhető össze azokkal a háború sújtotta államokkal, ahol a leendő menekültek ténylegesen nincsenek biztonságban - magyarázta egy szakértő. Ezért az illetékesek most arra kíváncsiak hazánkat illetően, hogy a nemzetközi törvények indokolják-e a menedékkérők politikai menekültként való meghatározását.
Az alapvető probléma azonban a rendszerben keresendő. A konzervatív kormány heteken belül a parlament elé kívánja tárni azt a reformcsomagot, ami új alapokra helyezné az eddigi struktúrát. A menedékkérők elbírálása Kanadában években mérhető: első körben, a bevándorlási hivatal döntéséig akár 18 hónapot is várhatnak az igénylők, a felülvizsgálat pedig újabb hosszú hónapokat, éveket vehet igénybe.
A folyamat során súlyosan csorbulhatnak a menekültek jogai, és egyre több az áligénylő, aki a bevándorlási miniszter szerint csupán Kanada nagylelkűségével kíván visszaélni. Súlyosbítja a helyzetet a szervezett bűnszövetkezeti hálózat, amely hamis bevándorlási tanácsadók sokaságát termelte az elmúlt időszakban. Eme hálózatok felszámolása kiemelt szereppel bír a reform során, miképpen azon biztonságos országok megnevezése is, melyeknél jóval gyorsabb elbírálásra lehetne számítani. Ez a lépés azonban provokatív a többi országgal szemben a menekültügyi szakemberek szerint, akik úgy vélik, egy ilyen lista csak olaj lenne a tűzre.
Egyelőre nem tudni, mi lesz a következő lépés az ügyben, az viszont bizonyos, hogy az '56-os magyar és '68-as cseh menekültekkel Kanada valóban rendkívül nagylelkű volt.
A bevándorlási és menekültügy rendkívül érzékeny kérdés a kanadai politikában. Bár az összes párt úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer egyszerűen fenntarthatatlan, mostanáig mindegyik ódzkodott a mély reformoktól, nehogy rájuk süssék a diszkrimináció bélyegét. Kenney is csak azt a kérdést tette fel a cseh menekültek esetében, hogy az igénylők valóban menekültnek számítanak-e. A miniszter elsősorban arra gondolt, hogy a demokratikus, stabil országok lakóinak helyzete nem mérhető össze azokkal a háború sújtotta államokkal, ahol a leendő menekültek ténylegesen nincsenek biztonságban - magyarázta egy szakértő. Ezért az illetékesek most arra kíváncsiak hazánkat illetően, hogy a nemzetközi törvények indokolják-e a menedékkérők politikai menekültként való meghatározását.
Az alapvető probléma azonban a rendszerben keresendő. A konzervatív kormány heteken belül a parlament elé kívánja tárni azt a reformcsomagot, ami új alapokra helyezné az eddigi struktúrát. A menedékkérők elbírálása Kanadában években mérhető: első körben, a bevándorlási hivatal döntéséig akár 18 hónapot is várhatnak az igénylők, a felülvizsgálat pedig újabb hosszú hónapokat, éveket vehet igénybe.
A folyamat során súlyosan csorbulhatnak a menekültek jogai, és egyre több az áligénylő, aki a bevándorlási miniszter szerint csupán Kanada nagylelkűségével kíván visszaélni. Súlyosbítja a helyzetet a szervezett bűnszövetkezeti hálózat, amely hamis bevándorlási tanácsadók sokaságát termelte az elmúlt időszakban. Eme hálózatok felszámolása kiemelt szereppel bír a reform során, miképpen azon biztonságos országok megnevezése is, melyeknél jóval gyorsabb elbírálásra lehetne számítani. Ez a lépés azonban provokatív a többi országgal szemben a menekültügyi szakemberek szerint, akik úgy vélik, egy ilyen lista csak olaj lenne a tűzre.
Egyelőre nem tudni, mi lesz a következő lépés az ügyben, az viszont bizonyos, hogy az '56-os magyar és '68-as cseh menekültekkel Kanada valóban rendkívül nagylelkű volt.