A rendezvénysorozat állandó házigazdája Czikora Ágnes, a Miskolc TV kulturális műsorainak vezetője, szerkesztője. Az estek nem titkolt célja, hogy az egykori Miskolcon legendás művészklub hangulatát, szellemiségét idézze meg, ehhez írókat, színészeket, újságírókat hívnak vendégül.
A legutóbbi előadáson a csend esztétikájáról, volt szó, arról, hogy a költészetben is sokszor szerepel a csend, példaként József Attila: „a semmi ágán ülök” versidézetét említették. Sokszor mondják: ugyan már, ez semmiség. Voltaképpen azonban nem a semmire gondolnak, hanem olyasmire, ami nem olyan nagy jelentőségű. Az esten az is elhangzott, Popper Péter pszichológus-filozófus egyik könyvében is ír arról, hogy a semminek nagy jelentősége van, hiszen a keleti kultúrákban az igazi lélekmesterek az emberi világtól eltávolodnak, mintegy függetlenítik szellemüket a materiától. Ezt természetesen meditációval érik el a buddhista szerzetesek, melynek során több napig csendben ülnek a „semmi szélén” egy szobában vagy a természetben és addig nem foglalkoznak a világ ügyeivel, problémáival.
Többet kellene törődnünk lelkünkkel
Dobrik István, a Miskolci Galéria volt vezetője arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy mai rohanó, túlságosan is pénzközpontú világunkban keveset foglalkozunk a másik emberrel, arra pedig a legműveltebb emberek is kevés időt szánnak, hogy a lélekre, vagyis a „belső létezésre” figyeljenek. Pedig igen fontos lenne, hogy olykor-olykor, – ha például otthon vagyunk –, ne menjen a tv-rádió „háttérzaj jelleggel” hanem üljünk le és gondolkozzunk el saját-, és szeretteink életének kisebb-nagyobb ügyein ezen kívül a lélek hangjait is meghalljuk a csendben. Ehhez elég leülni kedvenc fotelünkbe vagy székünkbe egy jó regényt, verses-, vagy novelláskönyvet olvasva.
Jakab Mária rádióriporter – aki évtizedekig a Magyar Rádió munkatársa volt - szerint pont az a probléma, hogy a mai emberek – különösen a fiatalok – nagyon keveset olvasnak, könyvet szinte csak ha muszáj és ez a tendencia érvényesül a nyomtatott újságok esetén is, mivel az interneten több tucatnyi napi-, és hetilap megtalálható. Nincs is baj ezzel, hiszen változik a világ, és a számítástechnika is, az utóbbi 15 évben rohamosan nőtt a világhálót használók száma. Viszont mégis szükség lenne arra, hogy az emberek ne csak a monitort nézzék, hanem nyomtatott lapokat, magazinokat, olykor könyveket is a kezükbe vegyenek, hogy ne csak aktuális hírekről, témákról olvassanak, hanem az irodalom, művészet nyújtotta világ segítségével kikapcsolódjanak és lelküket gazdagítsák. Jakab Mária szerint is fontos szerepe van a csendnek, szükség van arra, hogy néha magunkra zárjuk az ajtót, a világot.
részlet az Anyeginből
Csend a művészetekben
„A művészetekben is nagy a szerepe a csendnek, gondoljunk csak a színházra, ahol egy-egy komoly párbeszéd között hangsúlyos a csend, egyszer épp a szereplők közötti feszültséget közvetíti a publikumnak, másszor pedig poén, vagy kellemes párbeszéd után fokozza a nézők pozitív hangulatát” – mondta Némethi Lajos, a Miskolcon működő Fejlesztési Ügynökség egykori dolgozója. Némethi egy frappáns John Locke filozófus által írt gondolattal folytatta beszédét: „semmi nincs az értelemben, ami ne lett volna előbb az érzelemben”. Dobrik István pedig azt fejtegette, hogy milyen sok különbség van a Nyugat-európai és a Kelet-európai észjárás és filozófia között. Például a német „jungi filozófia” egészen spekulatív, bizonyára nehezen érthető egy magyar számára, míg ha egy Csehov, vagy Gogol művet olvasunk, akkor az sokkal egyszerűbben átélhető, lényegesen közvetlenebb a szerkezete. A csendnek nagy szerepe van az orosz regényekben, színművekben, például ha színházban nézzük az Anyegint, a „csendeknek”, párbeszédek közti szüneteknek komoly szerepe van.
Ez teljesen így van és érdekes – tette hozzá Némethi Lajos – hogy nincs olyan, hogy angol-, vagy német csend, míg a „nagy” orosz csend fogalmával számos alkotásban találkozhatunk. Az orosz és a Távol-keleti emberek életében a hallgatás nagy szerepet játszik, és nem csacsognak olyan sokat feleslegesen, mint mi, Közép-európaiak – tette hozzá.
A párkapcsolatokban is igen fontos a csend, gondoljunk csak arra, hogy sokszor kínos a hallgatás, ekkor valami feszültség van a „levegőben” és törekedni kell arra, hogy a pár mindkét tagjának jóleső érzés legyen egymás társaságában „hallgatni a csend szavait”.
Búzafalvi Tamás
A legutóbbi előadáson a csend esztétikájáról, volt szó, arról, hogy a költészetben is sokszor szerepel a csend, példaként József Attila: „a semmi ágán ülök” versidézetét említették. Sokszor mondják: ugyan már, ez semmiség. Voltaképpen azonban nem a semmire gondolnak, hanem olyasmire, ami nem olyan nagy jelentőségű. Az esten az is elhangzott, Popper Péter pszichológus-filozófus egyik könyvében is ír arról, hogy a semminek nagy jelentősége van, hiszen a keleti kultúrákban az igazi lélekmesterek az emberi világtól eltávolodnak, mintegy függetlenítik szellemüket a materiától. Ezt természetesen meditációval érik el a buddhista szerzetesek, melynek során több napig csendben ülnek a „semmi szélén” egy szobában vagy a természetben és addig nem foglalkoznak a világ ügyeivel, problémáival.Többet kellene törődnünk lelkünkkel
Dobrik István, a Miskolci Galéria volt vezetője arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy mai rohanó, túlságosan is pénzközpontú világunkban keveset foglalkozunk a másik emberrel, arra pedig a legműveltebb emberek is kevés időt szánnak, hogy a lélekre, vagyis a „belső létezésre” figyeljenek. Pedig igen fontos lenne, hogy olykor-olykor, – ha például otthon vagyunk –, ne menjen a tv-rádió „háttérzaj jelleggel” hanem üljünk le és gondolkozzunk el saját-, és szeretteink életének kisebb-nagyobb ügyein ezen kívül a lélek hangjait is meghalljuk a csendben. Ehhez elég leülni kedvenc fotelünkbe vagy székünkbe egy jó regényt, verses-, vagy novelláskönyvet olvasva.
Jakab Mária rádióriporter – aki évtizedekig a Magyar Rádió munkatársa volt - szerint pont az a probléma, hogy a mai emberek – különösen a fiatalok – nagyon keveset olvasnak, könyvet szinte csak ha muszáj és ez a tendencia érvényesül a nyomtatott újságok esetén is, mivel az interneten több tucatnyi napi-, és hetilap megtalálható. Nincs is baj ezzel, hiszen változik a világ, és a számítástechnika is, az utóbbi 15 évben rohamosan nőtt a világhálót használók száma. Viszont mégis szükség lenne arra, hogy az emberek ne csak a monitort nézzék, hanem nyomtatott lapokat, magazinokat, olykor könyveket is a kezükbe vegyenek, hogy ne csak aktuális hírekről, témákról olvassanak, hanem az irodalom, művészet nyújtotta világ segítségével kikapcsolódjanak és lelküket gazdagítsák. Jakab Mária szerint is fontos szerepe van a csendnek, szükség van arra, hogy néha magunkra zárjuk az ajtót, a világot.
Csend a művészetekben
„A művészetekben is nagy a szerepe a csendnek, gondoljunk csak a színházra, ahol egy-egy komoly párbeszéd között hangsúlyos a csend, egyszer épp a szereplők közötti feszültséget közvetíti a publikumnak, másszor pedig poén, vagy kellemes párbeszéd után fokozza a nézők pozitív hangulatát” – mondta Némethi Lajos, a Miskolcon működő Fejlesztési Ügynökség egykori dolgozója. Némethi egy frappáns John Locke filozófus által írt gondolattal folytatta beszédét: „semmi nincs az értelemben, ami ne lett volna előbb az érzelemben”. Dobrik István pedig azt fejtegette, hogy milyen sok különbség van a Nyugat-európai és a Kelet-európai észjárás és filozófia között. Például a német „jungi filozófia” egészen spekulatív, bizonyára nehezen érthető egy magyar számára, míg ha egy Csehov, vagy Gogol művet olvasunk, akkor az sokkal egyszerűbben átélhető, lényegesen közvetlenebb a szerkezete. A csendnek nagy szerepe van az orosz regényekben, színművekben, például ha színházban nézzük az Anyegint, a „csendeknek”, párbeszédek közti szüneteknek komoly szerepe van.
Ez teljesen így van és érdekes – tette hozzá Némethi Lajos – hogy nincs olyan, hogy angol-, vagy német csend, míg a „nagy” orosz csend fogalmával számos alkotásban találkozhatunk. Az orosz és a Távol-keleti emberek életében a hallgatás nagy szerepet játszik, és nem csacsognak olyan sokat feleslegesen, mint mi, Közép-európaiak – tette hozzá.A párkapcsolatokban is igen fontos a csend, gondoljunk csak arra, hogy sokszor kínos a hallgatás, ekkor valami feszültség van a „levegőben” és törekedni kell arra, hogy a pár mindkét tagjának jóleső érzés legyen egymás társaságában „hallgatni a csend szavait”.
Búzafalvi Tamás