Borkuti László könyvszerkesztői tevékenysége kapcsán gyakorta időzött el a helyi képzőművészek társaságában, több kiadvány illusztrálása során lett a munkakapcsolatból szívélyes barátság. Jelenlegi tanácsnoki megbízatásához kötődő vállalása, hogy a 2021-ben százéves Miskolci Művésztelep és az annak művészeti lakásaival kapcsolatos problémákat megpróbálja rendezni, hogy a városba ismét fiatal művészek tudjanak települni.
Első sikerként könyveli el, hogy az egri egyetem tanára, Ferenczy Zsolt képzőművész is bekapcsolódhat Miskolc képzőművészeti életébe, és rövidesen a Derkovits utcai művésztelep egyik műtermes lakásába költözhet. Támogatóként vállalt szerepet, hogy április 22-én, a Goda Gertrúd művészettörténész által szervezett miskolci képzőművész kör a Görömbölyi pincesoron tartsa meg egy nemzetközi csapat számára a „plein-air” találkozóját, megörökítve általuk a pincesor jellegzetes karakterét.
– Régen és most is az én szuverén döntésem volt, hogy segítsem a Miskolci Galéria ez irányú tevékenységét – idézte fel a tanácsnok a 2019-ig általa vezetett Bíbor Kiadó egykori különdíjának körülményeit. – Sajnos a mecénások száma gyérül, az intézmények költségvetési finanszírozása sem teszi lehetővé, hogy támogassák a társintézmények munkáját. Az idetelepült nemzetközi nagy cégekkel pedig azért nem alakulnak ki partneri viszonyok, mert a célok nem azonosak – állapította meg Borkuti László.
A DK önkormányzati képviselője, politikusa az okokat leginkább abban látja, hogy míg a rendszerváltozás előtt a megyei és városi tanács, valamint a megyei városok nagyüzemeiből kerültek ki a díjalapítók, addig mostanra elfogytak a „szocialista típusú nagyüzemek”, és vele megszűnt az alkotók támogatása is.
Borkuti László a díjalapítással legfőképp a lokálpatrióták szerepvállalásának szükségességére kívánta felhívni a figyelmet, és amíg lehetőségei engedik, azon lesz, hogy egy-egy, a városban élő művész mindig megkaphassa az általa frissen alapított díjat, melyet elsőként Radics Márta keramikusnak ítélt oda a szakmai zsűri.