A Miskolc név és eredete
Városunk nevét Anonymus még „Miscoucy”-nak írta. A következő évszázadok folyamán találkozhatunk a „Miskouc”, „Miskoch”, „Miscovcy”, „Miscocii”, „Myskolch”, „Miscouz”, „Miscoz”, „Miskoult” névváltozatokkal, leggyakrabban azonban a „Miskoucz” elnevezés volt használatban egészen a 16. századig. Attól kezdődően azonban már a „Miskolcz” szerepelt a hivatalos okiratokon.
De hogyan került az l betű a város nevébe?
Mint látjuk, az l 500 évig nem szerepelt településünk nevében. Persze ennek is megvan a magyarázata.
„Országszerte elterjedt szokás – úgymond –, hogy a közbeszéd a mássalhangzó előtti »l«-t, pótló nyujtással elenyészteti: vóna, vót, nyócz, kőt, kél, meghót stb: e helyett volna, volt, nyolcz, költ, kelt, meghalt. De ez utóbbi így is tartja magát vót és volt, kel és kelt.”
Szendrei János, Miskolc monográfusa a 19. század végén sajnálatát fejezi ki a legújabb „divat”, a zé nélküli cés – Miskolc helyett Miskolcz – írásmód miatt. Azt mondja, hogy legalább a helynevekben meg kellett volna hagyni azokat, mert „egy darab történelmet képviselnek”. Ezeket a sorokat Szendrei 1886-ban írta, akkor még bőven a „cz”-s írásmód volt érvényben. Csak a húszas évek elejétől lesz érvényben a „c”-s írásmód, azaz mai „Miskolc”. Szendrei könyvéből az is kiderül, hogy mi a név eredete.
„A Miskoucz, Miskocz név kétségtelenül tősgyökeres magyar családi vagy nemzetségi név, amely család, elfoglalván azt a földterületet, az róla Miskolcznak neveztetett.”
A Bors nemzetség szerint ezt a területet „de genere Miskoucz” vagyis a Miskoucz nemzetségbeliek birtokolták. Anonymus 1173 körül a Gesta Hungarorumban „que nunc uocatur Miscoucy”-ként nevezi, vagyis ők nevezték elsőként ezen a néven a területet.
A vármegye nevét az a Bors nemzetség adta, akik rokonságban álltak a Miskóc nemzetséggel.
Miskolc első írásos említése
A Váradi Regestrum 1219-ben említi először a Tapolcai apátságot és a Miskolc (Miskóc) nemzetséget.
„A nyíri izmaeliták által vádlott vámosi és tapolcai jobbágyok tisztázzák magukat: Illés és Péntök nyíri szaracénusok kezet fogva több másokkal rablásról vádlották Márton ispán vámusi jobbágyait… nem különben a Bors – Miskolci had tapolcai monostorának tapolcai jobbágyait...”
Miskolc vesztőhelyei
Az bizonyosnak látszik, hogy három helyen zajlottak a kivégzések Miskolcon. A Tetemváron, az Avason és a város piacán.
A Tetemváron található az Akasztó-bérc, vagy régi nevén Akasztó-domb.
Mint arra a neve is utal, nagyon sok kivégzés történt ezen a helyszínen, erre dokumentált adataink is vannak. Itt végezték ki azokat, akiket kötél általi halálra ítéltek.
Arról is vannak adatok, hogy a káromkodók kivágott nyelvét ide, az akasztófára szögelték fel, elrettentés céljából. Sőt, nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a kerékbetörések is itt történtek.
Az Avason található Hóhér-bástya szerepéről viszont nincs információnk, az elnevezése azonban sokatmondó. Valamikor, a város történetének valamelyik szakaszában ezen a helyen végezték ki a bűnösöket.
A város piacán – ez a mai Városház tér környékére értendő – nagyon sokféle büntetést hajtottak végre, nem csak kivégzéseket. Ilyen volt például a botütés, a korbácsolás, vagy itt vágták le a haját azoknak, akik erkölcstelen életet éltek. De itt végezték a „városból való kicsapatást” is.
Az egyházi büntetéseket a legtöbb esetben az avasi templom fekete székében hajtották végre, és ide kerültek az egyházi szabályok ellen vétkezők is. Ez a szék egyfajta szégyenpad volt, a bűnösök helye a templomban.
A boszorkányégetéseket a Pece medrében, illetve az Égetőpáston – a mai Búza tér környéke – hajtották végre. De nemcsak az égetések, hanem az egykori Nyakvágón történő pallos általi lefejezések helyszíne is a patak medre volt. Sőt, a forrásvölgyi Pece-ág egy részét egykoron Vágás-Pecének is hívták, talán nem véletlenül.
Egy érdekességet is megemlít a Reggeli Hírlap cikke: Hóhérkocsmáról írnak, amely a mai Tizeshonvéd utcán volt található. Ott, ahol ma a honvédszobor van, vagy legalábbis azon a környéken. A hóhér lakása nem messze, a város utolsó telkén volt, és az ítéletvégrehajtó ebben a korcsmában ivott esténként. Innen származik a kocsma elnevezése.
Reiman Zoltán