A Herman Ottó Múzeumban bemutatkozott a zöldhalompusztai szkita aranyszarvas. A Dinók Földjén sárkányok és csodaszarvasok nyomába eredhettünk. A Diósgyőri várban szerelmi jóslás, párválasztó táncház, egynapos esküvő, várta a szerelmeseket Szent Iván-éjjelén, az MVK udvarán pedig veterán járművek.
A Herman Ottó Múzeum központi épületének első emeletén családi meseműhelybe csöppenhettünk: a Dinók Földjén és az Aranyszarvas kiállításokhoz kapcsolódva tartottak foglalkozást mesék, mondák mentén, sárkányok és csodaszarvasok nyomában.
A Herman Ottó Múzeum Képtára egy izgalmas művészettörténeti kalandozásra, egyben időutazásra hívta a látogatókat, melynek során a magyar képzőművészet 250 éve pergett le a szemünk előtt. Az 1700-as évektől induló kronológia a 20. század közepével zárult. A művészeti irányok változását nemzeti műkincseken keresztül követhettük nyomon.
A remekművekből álló kiállításon most először láthattuk a múzeum legújabb jelentős szerzeményeit: reformkori festőnk, Orlai Petrics Soma (1822–1880) két alkotását. Az összetartozó portrépár miskolci magántulajdonból került nemrégiben közgyűjteménybe.
A mezőkeresztes-zöldhalompusztai szkíta aranyszarvast első alkalommal 1952-ben láthatta a miskolci múzeum közönsége. A megtalálása után a Nemzeti Múzeumba került 37 cm hosszú, hiányosan 409 gramm súlyú lenyűgöző ötvösmű eredetileg egy két és félezer évvel ezelőtt élt nomád törzsfő pajzsát díszíthette. Szombat éjszaka azonban a miskolciak is megtekinthették.
Az est során magunkkal vihettünk egy-egy festményt otthonról, ha szerettük volna „bevizsgálni".
A Múzeumok Éjszakáján földtörténeti felfedezőútra is indulhattunk. A „Dinók Földjén - MezoZOOikum" kiállításban a SAURUCARIA-expedíció nyomában járva szerezhettek érdekes ismereteket a dinókról és világukról, míg az "Őserdei ösvényeken..." kiállításban a Kárpát-medence kialakulásának szempontjából fontos miocén kort barangolhattuk be.
