Az önkormányzat 2023-as költségvetésének tervezetét márciusban tárgyalja Miskolc közgyűlése, a városvezetésnek mindazt február 15-ig kell előterjesztenie. – Már jól látszanak az alapproblémák, az alapszámok és az alapmegoldások – indította ismertetőjét a témában Szopkó Tibor. Az alpolgármester szerint az idei költségvetés a gazdálkodási anomáliák ellenére is a cselekvésé lehet, miután csaknem 20 milliárd forintos volumenben fordít a város a fejlesztésre. Kifejtette továbbá: csak az energetika mentén felmerült forrásigény 17 milliárdra rúg, így a január elején Miskolcnak ítélt 1,2 milliárdos rezsikompenzációs támogatás jószerivel elenyészik – pláne úgy, hogy az évekkel ezelőtt Miskolcra is kivetett szolidaritási hozzájáruláson ezt meghaladó mértékben emelt az állam.
– Nagyon nehéz dolga van a városnak. Amikor a szakemberek összegyűjtötték a különböző igényeket az intézményektől és a cégektől, akkor a jelenleginél 31 milliárd forinttal nagyobb tétel merült fel. A költségvetés közel fele hiányzik – érzékeltette a viszonyokat a városvezető, majd rámutatott: a kritikus helyzet feloldásában elkerülhetetlen a kormányzati szerepvállalás, máskülönben a megyeszékhely normál működőképessége forog veszélyben.
Szopkó Tibor ugyanakkor bízik abban, hogy a március eleji közgyűlésen a várost vezető szövetség támogatásával sikeresen megalkotják a rendeletet, s végre is fogják tudni hajtani. Az alpolgármester azt is elmondta, hogy Veres Pál polgármester kedd délutánra egyeztetésre hívta a közgyűlés tagjait, pártállástól függetlenül.
– Nem emlékszem olyan évre, amikor azt mondhattuk volna, hogy Miskolc könnyű helyzetben van, de valahogy mindig túllendültünk. A korábbi mondataink semmit nem jelentettek a mostani gazdasági válsághoz képest – idézte fel az előző esztendők költségvetéseit övező kihívásokat a jelenleg tornyosulók tükrében a Velünk a Város frakciójának vezetője.
Simon Gábor felvázolta: a miskolci polgárok és gazdasági szereplők közel 200 milliárd forintot fizetnek be éves szinten a költségvetésbe, így munkájukért és adójukért cserébe joggal várhatják el, hogy a kormány ebből valamekkora mértékben visszaszolgáltasson az egészségügy, az oktatás, az utak és a közösségi közlekedés fenntartására. – Ezek alapvetően az állam feladatai, melyeket azonban egyáltalán nem lát el, elég csak a pedagógustüntetésekre vagy a kórházi várólistákra gondolni. De 2019 óta nem finanszírozza az önkormányzatokat sem, sőt, folyamatosan elvesz azoktól – taglalta.
Mint arról a politikus beszámolt: a központi költségvetés ebben az esztendőben mindent egybevéve 17 milliárd forinttal tervezi megtámogatni a város működtetését, holott annak valós igényei legalább az 50 milliárdot indokolnák – éppen ezért kell egy rendkívül szigorú és minden eddiginél takarékosabb üzemeltetésre készülniük.
Habár a városvezetésnek a megnövekedett rezsi- és bérköltségekre – ecsetelte Simon Gábor – semmilyen ráhatása sincs, azonban messzemenőkig prioritást kell, hogy élvezzen az intézmények fenntartása és az ott dolgozók kifizetése. Végezetül arra is emlékeztetett, hogy szándékai szerint idén a közösségi közlekedésre egy soha nem látott, 4 és félmilliárd forintos tételt fog fordítani az önkormányzat, mely csaknem a kétszerese a tavalyinak, és többszöröse az előző esztendőkének.
A rendszerek fenntartása mellett azonban legalább ennyire fontos, hogy azok fejlesztésére is elkülönítsenek forrást, így a tapolcai közpark és az avasi kilátó átépítésén túl törekszenek majd arra, hogy minél több óvoda és orvosi rendelő újulhasson meg még ez évben – tudtuk meg a sajtótájékoztatón.
