Dobos András geográfust, a Miskolci Egyetem munkatársát arra kértük, hogy a bükki töbrökben folytatott kutatásokról meséljen, és kérdeztük az elmúlt év tapasztalatairól, mérési eredményeiről is.
Az egész Zsidó-rét és környezetének legmélyebb pontja a Mohos-töbör, ami a Bükk-fennsík legnagyobb töbre. Ez is szigorúan védett természeti érték, amit egyébként tilos megközelíteni. Itt végez méréseket András a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetével közösen. Eredményeiket, a legfrissebb híreket rendszeresen közzéteszik az erre a célra létrehozott Facebook-oldalon.
– 2023 ráirányította a figyelmet a lokális mikroklímaterületek jelentősségére, monitorozásuk szükségességére. A töbrök összetett mikroklímarendszere ugyanis nem feltétlenül igazodik a nagytérségi klímatrendekhez; a környezetükhöz képest nagyon hideg (akár több tízfokos különbségű) mikroklíma érvényesüléséhez optimális kisugárzási feltételek kellenek. Ennek egyik eleme a Mohos-töbör esetében, hogy a Zsidó-rét egy nagyon gyéren erdősült, égbolt felé nyitott terület, azonban a környező hegygerincek szélvédetté teszik – mutat rá.
A töbrök hideg mikroklímája a homorú, lefolyástalan, zárt formakincsükből fakad. Megfelelő kisugárzási körülmények között a felszínközelben elhelyezkedő hideg, sűrűbb légtömegek a lokális depressziókban, tehát a töbrökben halmozódnak fel.
Hogy jön ide a diósgyőri bérházsor?
A szakember kifejti: a Mohos-töbörhöz hasonló markáns mikroklímarendszer tanulmányozása során szerzett ismeretanyag könnyedén átültethető a mezőgazdasági, erdészeti vagy városi mikroklíma területeire. Ezeket ugyanis modellezni kell, hogy a potenciális veszélyforrások előre jelezhetők legyenek – magyarázza, hozzátéve: az ismeretanyag egészével pedig finomítani lehet a meteorológiai modellek pontosságát, területi felbontását.
– Miskolc jó példa a városi mikroklíma adottságok hasznosítására. Gondoljunk akár a diósgyőri bérházsor tölcsérszerű kialakítására, aminek részcélja a Bükk irányából érkező hideg légáramlatok levezetése a város irányába, ezzel is hűtve azt melegebb, nyári napokon – mondja, rámutatva egyúttal: ehhez hasonló megoldásokhoz vezethet el a mikroklímarendszerek ismerete, amelyhez a Bükk-fennsíki töbrök nagyon jó laboratóriumot jelentenek.
Drónokat is bevetnek
András hozzáteszi: az aktuális kutatások a fennsíkon természetvédelmileg is fontosak.
– A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén folyó kutatás adatai jól magyarázzák a töbrökön belüli növényzeti rétegződést, amely gyakorlatilag egy magashegységi övezetesség fordítottja, és igazodik a töbrön belüli hideg légréteg fordított rétegződéséhez. Éppen ezért nagyon ritka és értékes hidegkedvelő növénytársulások élnek a fennsíki töbrökben – mondja.
A Zsidó-réti töbörben az egyetemi intézethez köthető mérések 2022 nyarán kezdődtek. A komplex kutatást András viszi, folyamatos kapcsolatot tartva az intézettel. Miből áll a munka? Nos, a folyamatos meteorológiai monitoring egy állandó automata meteorológiai állomás és offline loggerek segítségével történik különböző felszín feletti magasságokban. Ennek oka, hogy a sztenderd meteorológiai adatokon kívül a töbör adottságaira specifikus adatokat is kapjanak. A mért adatok segítségével aztán igyekeznek modellezni a Mohos-töbör mikroklímarendszerének viselkedését. A felszínmodellek elkészítéséhez szükséges adatbázist drónok segítségével gyűjtötték be. A felszín hőmérsékletét az adott mikroklíma-eseményekkor hőkamerák segítségével vizsgálják.
András felhívja a figyelmet arra is, hogy a Bükk-fennsíkon egy másik, amatőr meteorológiai csapat is méréseket végez (önerőből). Ők Kerékgyártó Róbert és csapata. A nagymezői Vörösmeteor-töbörben (síházról felismerhető) folytatnak méréseket. András elmondása szerint előfordul, hogy összekeverik a két csapatot, azonban szoros kapcsolatban állnak egymással, együttműködnek. Például közös publikációkat várhatunk tőlük.
Az ország leghidegebb területe
A Bükk-fennsík az ország leghidegebb területe, kiterjedt, nagyméretű töbörsorai nagy területen extrém hideg mikroklímával (napi minimumértékekkel) jellemezhetők. Az itt folyó kutatásoknak az is a célja, hogy rámutassanak: a klíma rendkívül sérülékeny, alulról felépülő rendszerek összessége, és nagyon messze állunk attól, hogy ezt megértsük, leképezzük.
– De ha már csak arra sikerül felhívni az emberek figyelmét, hogy egy kincsekkel teli Bükk-fennsík lábánál lakunk, ami ráadásul nemcsak természeti szépsége, hanem tudományos értékei miatt is kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon, növelhető a saját lakó és természeti környezetünk iránt érzett igényesség és tudatosság mértéke – fogalmaz András.
Ilyen volt 2023
Országos átlagban 1901 óta a legmelegebb éven vagyunk túl. Andrástól megtudjuk, hogy a Mohos-töbörben (a meteorológiai sztenderdeknek megfelelően, felszín felett 2 méteren mérve) 230 alkalommal fagyott 2023-ban. Ebből 115 alkalommal haladta meg a napi minimumhőmérséklet a mínusz 5 Celsius-fokot, és 55 alkalommal a mínusz 10 Celsius-fokot. 26 alkalommal mínusz 15, míg 8 alkalommal mínusz 20 Celsius fok alatt állt be a napi minimumhőmérséklet.
Az év leghidegebb hőmérsékletét február 10-én rögzítették, ekkor mínusz 28,2 Celsius-fokot mértek – ez az év nem hivatalos országos minimum-hőmérsékleti értéke is egyben.
A tavalyi tavasz kifejezetten hideg volt a Mohos-töbörben, a minimumérték mínusz 19 Celsius-fok volt. Majd nyáron 16 fagyos napot regisztrált a Mohos-töbör mérőállomása 2 méterrel a felszín felett, és (legalább) 35 alkalommal mértek talajmenti (esetünkben felszín felett 40 centiméter) fagyot. A 2023-as nyári évszak minimumhőmérséklete a Mohos-töbörben mínusz 6,7, felszínközelben (40 centiméteren) mínusz 7,05 Celsius-fok volt.
Az ősz abszolút minimumhőmérséklete mínusz 19,9 Celsius-fok volt a Mohos-töbörben – ez jóval meghaladta a 2022-es év országosan hidegebb októberét és novemberét.
A 2023/24-es téli szezon még javában tart. A decemberi átlaghőmérséklet a töbörben mínusz 1,2 Celsius-fok volt az 5 perces átlagok alapján, az abszolút minimum-hőmérsékleti érték pedig mínusz 21,4 Celsius-fok volt.
A hőmérsékleti adatok mellett érdekesség, hogy a Mohos-töbör meteorológiai mérőállomása 1196 milliméter csapadékot regisztrált, ami 400 milliméterrel több, mint a Bükk-fennsíkra becsült éves átlag.
Nem hivatalos
András végül rámutat: a Bükk-fennsíkon található töbröket „bátran nevezhetjük” Magyarország hidegpólusainak. Hivatalos rekordot azonban egyik mért érték sem jelent, mert az állomás nem része a hivatalos meteorológiai mérőhálózatoknak.
– Érdekesség, hogy sok más országban figyelembe veszik a településektől távol mért, reprezentatív pontok értékeit is. A közép-európai minimumhőmérsékletet (mínusz 52,6 Celsius-fok) is a keleti Alpokban található töbör aljában rögzítették. Ha a Bükk-fennsík az országos meteorológiai mérőhálózat részét képezné, a hivatalos magyarországi „mindenkori” minimumhőmérsékletet is ott mérték volna – mutat rá.
