Ősi csángó dallamok töltötték be a Herman Ottó Múzeum udvarát népi hangszereken Petrás Mária népdalénekes, kerámiaművész és barátai egyedi hangzású koncertjén, szeptember 15-én, kedd délután. A IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál látogatói közül sokan választották ezt a különleges programot, miután korábban rengetegen tekintették meg Petrás Mária és lánya, Petrás Alina kerámiaművészek és Máger Ágnes festőművész, Miskolc díszpolgára csodás közös kiállítását szintén a múzeumban, amely szeptember 27-ig látható.
- Nagy megtiszteltetés, hogy Petrás Mária elfogadta a meghívásunkat az Ars Sacra fesztiválra. Ez az ünnepi esemény, amit most hallhattunk, a szépségről, a magyarságról, annak ősiségéről, a csángó magyaroknak a szenvedéséről és a keresztény hit megtartó erejéről szólt. Hálásan köszönjük ezt a csodálatos estét az énekeseknek és zeneművészeknek – mondta búcsúzóul Várhelyi Krisztina, a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál főszervezője.
A pompa és a hit megjelenítői
A koncert után adták át immár hagyományosan az Ars Sacra műtárgyát a múzeum aulájában, amelyek idén matyó rezes szentképek voltak. A tárlatot Viszóczky Ilona, a Herman Ottó Múzeum néprajzos-muzeológusa nyitotta meg.
- Öröm számomra, hogy a Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményéből a matyósághoz köthető rezes szentképeket mutathatjuk be az Ars Sacra fesztivál műtárgyaként. Úgy gondolom, hogy ezek a paraszti kultúrához kötődő népi vallásosság körében számontartott tárgyak, a néprajztudomány szerint nagyon szép lezárását jelentik a mai találkozási alkalmunknak. Ahogy a csángók számára a római katolikus hit megtartó erőt jelent, a matyók számára is meghatározó a katolikus vallásosság – hasonlította össze Viszóczky Ilona etnográfus.
A tisztaszoba kelléke
Ismertette, az matyó rezes szentképek eredete az 1800-as évekre vezethető vissza. A paraszti kultúrában a háromosztatú lakóházon belül a tisztaszoba kialakulása a 18-19. század fordulójára tehető. Ez a reprezentáció helye volt, ahol a család vagyonosságát és berendezési tárgyaival erős katolikus vallásosságát is megmutatta. A festett bútorok a pompát és kifejezetten a matyó ízlést jelenítették meg.
- A barokk szentkultusz az, ami az ellenreformációval fölerősödve szentképek formájában jutott el a paraszti otthonokba. Azért különlegesek a rezes szentképek, mert az általánosan ismert ábrázolásokat a matyók kiegészítették, dúsították, gazdagították. A tisztaszobában fölül a mennyezet alatt helyezkedtek el ezek, amit kerámiák, tányérok és családi fotográfiák egészítettek ki – sorolta a néprajzkutató.
Egyedi matyóföldi ábrázolás
A kiállított képek kapcsán beszámolt róla: az első egy Jézus Szíve ábrázolás az 1800-as évek végéről, a második pedig sokszorosított grafikai eljárással, színezett litográfiával készült Szent Istvánról. A másik három bekeretezett kép négy ábrázolással olajnyomat. Az olajnyomatok az 1860-as évek bécsi termékei mellett már hazánkban is tömegtermékké váltak, de a matyók aranyszínű fémfólia csipkékkel, valamint piros színnel egészítették ki ezeket.
Kiemelte, ilyen ábrázolás a Kárpát-medencében, csak a megyénkbeli három matyó településen – Mezőkövesden, Szentistvánon és Tardon – volt használatos és divatos. Egészen a 20. század feléig a hagyományos matyó lakberendezésnek a részei voltak a rezes szentképek.
Szerda délutáni programajánló:
- Szeptember 16-án, 15 órától Ave Maria koncert lesz a MAB Székházban. Vukovich Edit, a budavári Mátyás-templom szólóénekesének egyházzenei koncertjét hallhatja a közönség. Zongorán közreműködik: Baksa Endre.
- Szeptember 16-án, 16 órától Máger Ágnes „Szent és profán” című könyvének bemutatója lesz, a MAB Székházban. A képzőművész szakrális munkáit tartalmazó könyvet Hajdú Ildikó művészettörténész, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese jellemzi.
- Szeptember 16-án, 17 órától ArTTér találkozások szerveződik az idő – jelen, múlt, jövő – témájában, a MAB Székházban. A sorozat majdnem 20 éve, csaknem 200 beszélgetést bonyolított le havi rendszerességgel (nem csak az Ars Sacra fesztiválon). Házigazda: Czikora Ágnes nívódíjas szerkesztő-műsorvezető.
- Szeptember 16-án, 19 órától a „Káin bélyege” című operát adják elő Vihula Mihajlo zenéjével és Utry Attila szövegével, a MűHa hangversenytermében. Gergely Péter Pál karvezetésével megszólal a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórus.
Csütörtöki programajánló:
- Szeptember 17-én, 13 órától "A kolorista - Almási László színekbe álmodott világa" címmel tartranak könyvbemutatót és kiállításmegnyitót, a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtárban. A Kolorista című albumot bemutatja: Berta Eleonóra könyvkiadó és Kovács Géza író. Közreműködik: Juhász Máté zeneszerző.
- Szeptember 17-én, 15 órától a Miskolci Keresztény Szemle legújabb számát mutatja be Menyhárt Szabolcs a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) miskolci csoportjának elnöke, a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtárban.
- Szeptember 17-én, 15:30-tól „Négy szerző, három hangon” címmel irodalmi előadást tartanak, a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtárban. Hozzátartozók, házastársak, barátok, olvasók tolmácsolják Cseh Károly, Csorba Piroska, Furmann Imre, Pankucsi Márta és Parázs István helyi kortárs írók, költők írásait.
- Szeptember 17-én, 16:30-tól „Reményt és jövőt adok nektek” címmel nyílik kiállítás, a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál képzőművészeti pályázatának legjobb alkotásaiból, a Feledy-házban.
- Szeptember 17-én, 18 órától Gyulai Éva történész, muzeológus tart előadást az Avasi református templom festett berendezéséről a templomban. A műemléképület történetéhez kapcsolódóan 18:30-tól két Bach-kantátát mutatnak be Gergely Péter Pál karvezetésével.
További információ: a programfüzetben, az Ars Sacra Fesztivál Miskolc és az Éltető Lélek Alapítvány Facebook-oldalán.
