Ugrás a tartalomra

A forradalmunkra és szabadságharcunkra emlékeztek Hejőcsabán

Létrehozva
A Bárczay-kertben található országzászlónál nemcsak a 176 évvel ezelőtt történtekre emlékeztek, hanem arra is, hogyan hatottak az események az akkor még önálló Hejőcsabára.

Kép
Fotók: Osztie Tibor

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc százhetvenhatodik évfordulójára emlékeztek csütörtök délelőtt Hejőcsabán, a Bárczay-kertben található országzászlónál. Az eseményen a történelmi egyházak képviselőinek áldásával kezdődött, majd Tóth Lőrinc Ágoston szavalta el „A március tüze” című verset

Megemlékezésében Barázda Eszter helytörténész a forradalom és szabadságharc hejőcsabai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet, kiemelve: 1848 forradalma és az azt követő szabadságharc talán a magyar nemzet legnagyszerűbb története. „Március 15-e jelkép lett, a magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot függetlenül attól, hogyan vélekedik erről a mindenkori államhatalom” – jelentette ki.

Mint a helytörténész kiemelte, a pesti forradalom híre néhány napos késéssel március 17-én vagy 18-án postakocsin érkezett meg Hejőcsabára, az akkor még önálló, körülbelül ezerötszáz fős településre.

Kép
Barázda Eszter

– A pesti híreket hallva azonnal megkezdődött itt is az országgyűlési választások előkészítése és a nemzetőrség szervezése, hiszen a forradalom vívmányait meg is kell védeni. A borsodi önkéntesek ősszel már a pákozdi és schwechati csatában harcoltak. A szabadságharc idején Hejőcsaba és Miskolc nem voltak ugyan nagy csaták színhelyei, de a közvetlen környéken fontos összecsapások zajlottak. Így például Bükkaranyos, Harsány, Görömböly vidékén és Felsőzsolcán is. Ezen kívül Miskolc egy fontos hadászati központ is volt és így többször is elfoglalták 1849 tavaszán és nyarán mind a császári, mind pedig a cári csapatok. Nagy volt a forgalom a hejőcsabai országúton, a lakosság pedig ilyenkor a közeli erdőkbe menekült – emlékeztetett Barázda Eszter.

Kép

Végül kiemelte, bár a forradalmat az osztrákok orosz segítséggel leverték, a márciusi eseményekkel és az április törvényekkel Magyarország mégis egy reménytelibb jövő felé indult el. „Ennek az időszaknak köszönhetjük himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színének hivatalossá tételét, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk erre a napra” – tette hozzá.

Kép

Az esemény végén koszorút helyezett el az országzászlónál Barta Gábor és Borkuti László, a terület két önkormányzati képviselője, a Hejőcsabai Gárdonyi Géza Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda képviselői, Sedon László érseki tanácsos, valamint a Miskolci Édenkert Református Óvoda Hejőcsabai Bárczay Árvéd Óvodájának képviselői.

Ez is érdekelhet

DVTK HUNTHERM - NKA Universitas Pécs 60-66
A piszok nehéz és az ütik, verik
MiskolcSport
A DVTK HunTherm ha nyer folytatja, ha nem, akkor lezárja az évadot. Az NKA Universitas Pécs vendége lesz a DVTK HunTherm.
Képgaléria
Húsvéti hangverseny
Gazdag májusi programkínálattal folytatódik a tavaszi fesztivál Miskolcon
MiskolcKultúraSzabadidő
Az V. Miskolci Egyetemi Tavaszi Fesztivál már eddig is számos zenei élményt kínált, a java azonban még hátra van. Májusban koncertek, jubileumi hangversenyek és jótékonysági estek sora várja az érdeklődőket.
Tóth-Szántai József Juhász Roland
Egyeztetés a miskolci fejlesztésekről: a város jövőjéről tárgyalt a polgármester és az országgyűlési képviselő
Miskolc
Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere a város aktuális beruházásairól és hosszú távú fejlesztési terveiről egyeztetett Juhász Roland országgyűlési képviselővel.
A sajtótájékoztató szereplői (balról): Solymosi Konrád, Bíró Tibor, Somogyi László, Nagy Ottó. Fotó: KT
Bükk Kupa: Újdonságokkal rukkolnak elő
MiskolcSportÉletmódEgészségSzabadidő
Kerékpár: a szervezők azt ígérik, hogy szintet lép a Bükk Kupa.