Különleges zenei utazással nyílt meg a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivált szeptember 11-én, péntek este, a Zenepalota Bartók termében. Az ünnepi nyitókoncerttel útjára indult a szakrális művészetek fesztiválja, amely kilenc napon át, szeptember 11-20. között: a zene, a képzőművészet, az irodalom és más művészeti ágak nyelvén igyekszik átadni a transzcendens megnyilvánulásait az arra nyitott érdeklődőknek.
Miskolc egyedülálló módon, immár negyedszerre önálló rendezvénysorozattal kapcsolódik a húszéves országos Ars Sacra Fesztiválhoz. Idén mintegy 600 művész készült a városban már hónapok óta erre az egyedi fesztiválra, amely csaknem 60 ingyenes programelemmel várja a látogatókat minden korosztályból templomokban, közösségi házakban, a MAB Székházban, a Szeleta Parkbna, más meghatározó intézményekben, vagy szabadtéri helyszíneken. A seregszemle 40 egyházi közösség és 20 civil szervezet közreműködésével valósulhat meg, Várhelyi Krisztina, a Miskolci Ars Sacra Fesztivál főszervezőjének ötlete nyomán.
A nyitókoncerten, az egyházi és világi méltóságok ünnepélyes köszöntője után Jancsó Dóra, Kovács Gábor, Nagy Nándor művészek és a ZENITA – Zenével az Ifjú Tehetségekért Alapítvány tehetségkutatóján felfedezett fiatal művészek - Kerékgyártó Bálint, Pisák Petra, Magyar Gréta és Edwan Liliána - közös műsorát hallhatta a közönség. Elhangzott a Nagy Nándor által komponált fesztiválszignál, valamint a „Reményt és jövőt adok nektek” című zenemű az egykori Fráter Kórus előadásában. Vezényelt: Regős Zsolt Príma-díjas karmester, aki átdolgozta a művet. A megnyitón adománygyűjtést is hirdettek az ifjú zenei tehetségek javára.
Kultúránk meghatározó forrása
- Az Ars Sacra a nevében is hordozza jelentését, a szakrális művészet ünnepe, ahol a művészetek sokféle formája ugyanahhoz a forráshoz: a keresztény kultúrához és annak értékeihez kapcsolódik – mondta házigazdaként Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora. - A mai világban, különösen szükség van olyan alkalmakra, amelyek nem elválasztanak, hanem összekötnek bennünket. Amelyek emlékeztetnek közös szellemi örökségünkre, ahol a hagyomány nem lezárt múltként, hanem élő, továbbadható értékként jelenik meg, akárcsak a Miskolci Egyetemen.
Hangsúlyozta, egy egyetem, akkor lehet igazán élő intézmény, ha nem zárkózik saját falai közé és része a város és a térség kulturális, illetve közösségi életének. Ezért is nagyszerű, hogy a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztiválnak egyik helyszíne lehet a Zenepalota.
Talán éppen az adja ennek a különleges fesztiválnak az erejét, hogy a kereszténység nem csupán vallási hagyomány, hanem európai és magyar kultúránk egyik meghatározó forrása. Évszázadokon keresztül formálta a gondolkodásunkat, művészetünket, épített örökségünket, irodalmunkat, zenénket és nem utolsó sorban az emberről alkotott képünket. A szakrális művészet ennek a kapcsolatnak az egyik legszebb kifejeződése, amely olyan kérdéseket feszeget, amelyek minden emberhez szólnak, de túlmutatnak rajtunk.
- foglalta össze a rektor, hozzátéve, hogy a szakrális művészetek arra bátorítanak, hogy merjünk kérdezni, elcsendesedni és rácsodálkozni valamire, ami nagyobb nálunk, de talán elvezet önmagunkhoz is.
Teljes társadalmunk metszete
- Kezdettől rajongója és szorgalmazója vagyok ennek a fesztiválnak. Kicsit olyan ez, mint az olimpia, ahol rengeteg sportág van és az ember nem is tudja, hogy melyiknek szurkoljon, és melyik versenyszámot nézze, ha teheti. Az olimpia a leghumánusabb mércéje annak, ami az emberi teljesítmény határait súrolja. A Miskolci Ars Sacra Fesztivál is efelé halad, ahol annyi esemény van, hogy az ember szinte azt sem tudja, melyiken vegyen részt, de mindenki megtalálhatja a magának valót. A művészet pedig az emberiség csúcsteljesítménye – mutatott rá Juhász Ferenc atya, az Egri Főegyházmegye pasztorális helynöke, a Mindszenti templom plébánosa, aki Ternyák Csaba egri érsek, a fesztivál fővédnöke nevében is köszöntötte a jelenlévőket.
Ez nem egy rétegesemény, hanem a teljes társadalmunk metszete, ahol megkapjuk a művészektől, a vallási felekezetektől, a nemzetiségektől, az alkotóktól szívük-lelkük legjavát. Véleményem szerint, aki ebből a fesztiválból kimarad, az nincs jelen a miskolci társadalom szövetében. Kívánom, hogy, amit ezen a fesztiválon teszünk, azt felülről is lássák!
- fogalmazott a pasztorális helynök.
Szépség nélkül a jó is fogyatkozik
- Ma reggel hatkor a zarándokpólómat vettem fel, amelyen az szerepel, hogy az Úrban reménykedem. Ez a mai este is megerősít ebben. Örömmel forgatjuk Jeremiás jövendölését, amely Isten szavait közvetíti egy olyan helyzetben, amikor a hamis próféták egy rossz időszak gyors lezárását jövendölik. Bár Jeremiás közölte, hogy 70 évig fog tartani a babiloni fogság, de az Úr üzenetét is: „Reményt és jövőt adok nektek!” (Jer.29,11), ami a fesztivál mottója egyben – emlékeztetett Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke, kiegészítve az ige második részével:
Hívjatok engem, jöjjetek és imádkozzatok hozzám, akkor meghallgatlak titeket! Keressetek engem, és megtaláltok, ha teljes szívetekkel fordultok hozzám! (Jer.29,12-13)
Felhívta rá a figyelmet, hogy az Ars Sacra fesztiválon a szépségre szomjazunk, és földi életünkben Isten dicsőségét várjuk, de egy szépség nélküli világban a jóság is megfogyatkozik. Példaként hozta fel a mesterséges intelligenciát, amely képtelen a szépségben gyönyörködni.
Megerősít a reménységben
- Az elkövetkezendő napokban lehetőségünk nyílik majd arra, hogy az emberi szóban, hangban, alkotásban felragyogó szépségben a felragyogó igazságot, isteni üzenetet felfedezzük. A fesztivál igei mottója nem arról a reménységről szól, ami az emberi vágyakra épül, és amire Csokonai azt mondja, hogy csalfa. Ezzel szemben Isten kezében vagyunk, aki a jövő felé vezet bennünket – magyarázta Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke.
Az Úr ígéreteibe belekapaszkodhatunk, mint a hajó a horgonyba. Az életünk Isten kezében van, aki Krisztusban az üdvösséges jó tervét valósítja meg. Ez az a reménység, ami nem szégyenít meg, és ami biztosan eljön. Kívánom, hogy mindenki erősödjön meg ebben a reménységben, a sötétségben is lássa meg a fényt és a múlandóban a maradandót!
– summázta a református püspök.
A művészet túlmutat önmagán
- Mircea Eliade vallástörténész és filozófus beszélt arról, hogy spirituális értelemben alapvetően két fő területre osztható a világ és az ember élete. Az egyik a szent, az ünnepi, az időtálló, a különleges, a másik pedig a profán, a hétköznapi, az átlagos, a megszokott. Ez a művészetre is igaz. Minden, ami nem átlagos, ami kimozdít a megszokottból, ami felhívja a figyelmet valami fontosra, valami lényegire, az a művészet – jellemezte Keczkó Pál, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke.
Bizonyos értelemben ezért minden művészet szent, mert van benne valami magán túlmutató, örök, transzcendens. Kereszténység és művészet pedig sokszor járt kéz a kézben, ami segített megragadni a szentet, az időtállót. A művészi az elkülönített idő, a megállás alkalma, ami közösséget is teremt, ahogy ez a fesztivál. Az ünnep célja az ember életében, hogy annak legyen ritmusa és segít, hogy felemeljük a tekintetünket és erőt merítsünk.
- jelentette ki az evangélikus püspök.
Felfelé emeli a tekintetünket
- Az Ars Sacra Fesztivál országszerte kiemelkedő módon hirdeti azt, hogy mi a keresztény kultúrának nemcsak részesei, hanem dolgozói és örökösei is vagyunk. A Biblia szerint a remény nem csupán múlandó érzés, vagy optimista vágyakozás, hanem Istenbe vetett bizalom. Nem pusztán a jövőben reménykedünk, hanem abban, aki azt irányítja – mondta Radomszki Levente, a miskolci önkormányzat polgármesteri biztosa.
Évről évre élünk azzal a lehetőséggel, hogy megmutassuk, mit jelent keresztény értékek mentén élni és létezni. Most tíz napon át Miskolc ismét szerepet vállal ebben a küldetésben. A művészet felfelé emeli a tekintetünket valami magasra, valami nagyobbra, valami többre. Miskolc város nevében kívánom, hogy minden résztvevő találja meg azt a pillanatot, dallamot, vagy képet, ami közel viszi a szívét Istenhez! Kívánok mindenkinek áldott alkalmakat, találkozásokat, feltöltődést és lélekemelő pillanatokat!
- fogalmazta meg a polgármesteri biztos.
- A legfontosabb értékvesztett világunkban a remény, az Istenbe vetett hit és a jövő biztos pontja, aki nem más, mint Krisztus. Lélekemelő pillanatokat kívánok a nyitókoncerthez – zárta Holndonner Ferenc, az Éltető Lélek Alapítvány elnöke.
A fesztivál támogatói: Miskolc önkormányzata, Miniszterelnökség, Magyar Művészeti Akadémia Észak-Magyarországi Regionális Munkacsoportja, MiReHu Nonprofit Kft., BluePixel Kommunikációs és Produkciós Iroda, az Expert-cégcsoport (Hajdú László tulajdonos jelen volt), az EastJobs Személyzeti Tanácsadó Bt., Dimenzió Borászat (Drabant Katalin tulajdonos jelen volt), Magyar a Magyar Népfőiskola Alapítvány, az Életfa Alapítvány és még sokan mások.
