A görögkatolikus egyházban hamarabb, hagyományosan november 15-én kezdődött el és egészen december 25-ig tart a karácsonyra felkészítő böjti, bűnbánati időszak, amit Fülöp böjtjének is neveznek. Ez a római katolikus adventhez hasonlóan az elcsendesedés ideje, amikor a hívek felkészülnek a karácsonykor születő Megváltó fogadására.
- A keleti egyházak 40 nappal a karácsony előtt kezdik el a felkészülésüket erre a nagy és szép ünnepre, de az advent szót kevésbé használják és a hatágú adventi koszorú is inkább csak házaknál, családi otthonokban jelenik meg, a templomokban nem szokták elhelyezni. Ez az időszak a nagyböjthöz hasonlóan hat hétig tart, istentiszteleteinek felépítése is sok tekintetben hasonló ahhoz. Az egyes régi utasításokban „téli pászkának” nevezték a karácsonyi ünnepkört. A karácsonyi témák fokozatosan jelennek meg az énekekben és az olvasmányokban. A templomban ugyanúgy a sötétebb színek dominálnak, mint nagyböjtben és a görögkatolikus atyák a hétköznapi szertartásokon szintén a bűnbánati bordó ruhát öltik fel – nyilatkozta szerkesztőségünknek Jeviczki Ferenc atya, a Miskolc-Belvárosi Nagyboldogasszony görögkatolikus székesegyház parókusa. – Mivel november 14-én, a karácsonyi bűnbánati időszakot megelőző napon tartjuk Szent Fülöp apostol ünnepét, ezért sokfelé Fülöp böjtjének is nevezik a görögkatolikusok karácsonyi böjtjét – emelte ki.
Imádság és mértékletes étkezés
Elmondta, a böjt abban nyilvánul meg, hogy a hívők igyekszenek a testüket-lelküket megfegyelmezni, s legalább szerdán és pénteken megtartják a hústilalmat. Ugyanakkor a böjti fegyelem enyhébb, mint nagyböjtben, s nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar családokban hagyományosan ez volt a disznóölések ideje is. A legintenzívebb böjti nap, a december 24-e, amikor a hús mellett még a tojástól is tartózkodnak. Majd Tarkovszkij: Andrej Rubljov című filmjét idézte: „Tele gyomorral nem tud szépet alkotni az ember.”
Hozzátette, az imádságos lelkület szintén nagyon fontos, bár a mai nyüzsgésben sokszor nem könnyű elcsendesedni, de a rendszeres templomi alkalmak – amelyek egyáltalán nem unalmasak – ebben is segítenek, táplálják és éltetik a lelket.
A csendben könnyebb rálátni a lényeges dolgokra és megérezni Isten jelenlétét, aki a bűnbánat útján elindított bennünket, és az út végén is Ő vár ránk. Ha az emberben van vágyakozás az Isten iránt, akkor Ő válaszol, és ez a belső elcsendesedés igazi gyümölcse, akárcsak a lelki béke.
- hívta fel a figyelmet a görögkatolikus atya.
Jeles napok segítik a ráhangolódást
- Több jeles nap szintén segít a bűnbánati időben karácsonyra hangolódni, ilyen november 21-én az Istenszülő templomba vezetésének ünnepe. Ez arról szól, hogy amikor Mária hároméves lett, szülei – akik fogadalmat tettek gyermekáldás esetére – elvitték a jeruzsálemi templomba, ahol Zakariás főpap fogadta, és a hagyomány szerint a Szentek Szentjébe vezette be. Később az Istenszülő válik „templommá”, hiszen ő maga fogadja be Isten Fiát. Ezen az ünnepen hangzik el először a Teológus Szent Gergely beszéde által ihletett karácsonyi kánon: a „Krisztus születik, dicsőítsétek” kezdetű, amit később folyamatosan éneklünk a karácsonyi ünnepkörben. A karácsonyi virrasztáson is fontos helye van a kánon verseinek – számolt be a parókus.
Aztán további jeles napokról is szólt, amelyek korábban nyilvánosan, széles körben ünnepelt alkalmak voltak. Ilyen november 30-án Szent András ünnepe. December 6-án Szent Miklós püspököt nyilvánosan ünneplik, amikor is az ajándékozó szent alakja jelenik meg és Isten jósága mutatkozik meg Szent Miklós püspök által. A karácsony előtti két vasárnapon pedig az ószövetségi ősatyákra és szentatyákra, prófétákra emlékeznek. Ez a két vasárnap is ékesen bizonyítja, hogy az egyház liturgikus költészetét mennyire áthatja a Szentírás ismerete.
Közénk született, hogy megváltson
Jó komolyan venni ezt az előkészületet, hogy ne menjünk el a karácsony igazi mondanivalója mellett. Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy az Isten Fia emberré lett, ami több mint kétezer éve eleven üzenet és ennek a szépsége és igazsága átjárja a hívő embert. Mivel Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett minket, ezért az a hivatásunk, hogy életünk összekapcsolódjon vele, hogy megismerjük őt. Ugyanakkor a Földből valók is vagyunk (Ádám neve héberül azt jelenti, hogy föld), ezért az ember arra is hivatott, hogy a teremtett világot összekösse a Teremtővel. A Szent Liturgián, az Eucharisztia ünneplésekor nem más történik, mint, hogy a világunk elemeit felajánljuk az Úrnak, és a kenyérből és a borból lesz számunkra a „halhatatlanság gyógyszere”.
- emlékeztetett Jeviczki Ferenc atya.
Felidézte, sajnos az első emberpár elutasította az isteni szándékot és a sátán megtévesztése által a bűnbeeséskor elhitte, hogyha eszik a jó és a rossz tudásának a fájáról, akkor önmaga erejéből olyan lesz, mint Isten A Megváltó maga jött el a bűnös világba, hogy megszabadítson minket a bűnbeesés következményitől, hogy kiemeljen abból a halálos mélységből, ahová a bűn taszított minket. Felvette és isteni személyével egyesítette a mi emberi életünket, ő igazán tudta, mi a szenvedés, mi a halál, hiszen osztozott sorsunkban, és így személyes kapcsolatunk lehet vele. Lényegében ezt ünnepeljük karácsonykor.
Rámutatott, hogy a karácsonyi ikonon is láthatjuk, az Úr Jézus születésének a helye egy sötét barlang és jászla szarkofágra, pólyája halotti gyolcsra emlékeztet. Tehát már itt meghirdetik, hogy Jézus Krisztus azért jött, hogy váltságul adja értünk életét.