Az egységes munkabeszüntetést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezte.
A 444.hu tudósítása szerint nagyjából ötvenen érkeztek hétfőn reggel fél nyolckor a Belügyminisztérium épületéhez, csendben leültek a bejárat elé, tiltakozva a státusztörvény ellen. A pedagógusok mellett diákok és ellenzéki parlamenti képviselők is megjelentek. Az ülősztrájkot időnként dudálva támogatták az autósok. Az akciót nem jelentették be előre, ezért a rendőrök távozásra szólították fel őket. Mindenkit egyesével igazoltattak, de nem oszlatták fel a tüntetést, végül a résztvevők maguktól távoztak.
Hétfőn délután 4-kor pedig Budapesten tüntetést tartanak a státusztörvény bevezetése ellen. A demonstrálók a Kálvin térről a Belügyminisztérium épületéhez fognak vonulni.
A PDSZ szerint a kormány eltökélt a státusztörvény bevezetésében - írta a Telex.
„Most már egészen biztos, hogy a közeljövőben semmiféle uniós pénz nem várható a közoktatási dolgozók béremelésére, és saját forrásból erre a célra a kormány továbbra sem akar költeni” – írja a PDSZ a Ne dolgozz ingyen! oldalon.
A státusztörvényt azért kritizálják a szakszervezetek és más értelmiségiek – köztük volt miniszterek, államtitkárok is –, mert szerintük az új szabályok a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik. A tiltakozók szerint a státusztörvény a tanárhiány megoldására alkalmatlan, sőt, éppen a pálya elhagyására készteti a pedagógusokat, a kormányt pedig a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.
Lapunknak Szűcs Tamás, a PDSZ regionális vezetője elmondta múlt héten, 4 ezer fölött jár már azon pedagógusok száma, akik jelezték feléjük, hogy elhagyhatják a pályát, ha a parlament elfogadja a státusztörvényt.
- Egy ilyen munkajogi környezetben nem lenne csoda, ha több ezer ember döntene így. Komolyan kell venni ezt a tömeget - húzta alá, hozzátéve: hétfőn több miskolci iskolában is lesz sztrájk.
Ahogy mi is pontokba szedve felsoroltuk ITT, a státusztörvény bevezetésével megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. A tervezetből az látszik, hogy a jövőben a pedagógusok és tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg. Jelentősen megváltoztatnák a pedagógusok munkaidejére, terheltségére vonatkozó szabályokat is: az általános teljes napi munkaidő a 8 órát meghaladhatja majd azzal a kitétellel, hogy a napi munkaidő mértéke a 12, a heti munkaidő mértéke pedig a 48 órát nem haladhatja meg.
Éppen ezek miatt gondolja azt a PDSZ, hogy a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna.
A kormány egyetért azzal, hogy a pedagógusoknak magasabb fizetést kellene kapniuk, de a nagyobb mértékű béremelést az uniós források megérkezéséhez kötötték. A kormánynak december 12-re sikerült megegyeznie a Magyarországnak járó uniós támogatásokról, ám az eredetileg március 30-ig vállalt jogi feltételek közül több sem teljesült még, így a kifizetési jóváhagyások is hiányoznak az uniós intézményektől.
Ha a várt uniós pénzek megérkeznének, akkor idénre 20,8 százalékos béremelést ígért a kormány az ágazatban, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelnék a tanárbéreket - így 2027-re bruttó egymillió forint lehet a tanárok havi fizetése.
