Ahogy arról lapunk hétfőn beszámolt, reformjavaslattal állt elő Galamb Alex és a Sütni jó! Alapítvány. A borsodi roma péknek rengeteg tapasztalata van arról, milyen következményei vannak annak, hogy ma Magyarországon 16 éves korig kötelező az iskola.
Eltűnnek
Vannak olyan hátrányos helyzetű, illetve nem hátrányos helyzetű gyerekek, akik nem kapnak otthon elég támogatást a tanuláshoz. Bár 16 éves korukig még járnak iskolába, a következő tanévben gyakran már eltűnnek. Tisztelet a kivételnek
– teszi hozzá.
Alex rámutat: ezek a gyerekek így nem szereznek szakmát, nem kapnak végzettséget, és később nem tudnak elhelyezkedni. Amikor felnőnek és családot alapítanak, gyakran nem tudják eltartani a saját gyermekeiket sem, mondja.
A legrosszabb, hogy mivel maguk sem tanultak végig, nem tudják motiválni a saját gyerekeiket sem. Így egy ördögi kör alakul ki, ami generációkon át hat
– vélekedik.
Befektetés
A 18 éves tankötelezettség nem teher, hanem befektetés tehát meglátása szerint.
- befektetés a gyerekek jövőjébe, hiszen több időt kapnak tanulásra, szakmaszerzésre és fejlődésre
- befektetés a családok biztonságába – nagyobb esélyt kapnak a munkára és a megélhetésre
- befektetés az ország jövőjébe – kevesebb képzetlen fiatal, erősebb munkaerőpiac, stabilabb társadalom.
Pró és kontra
Időről időre fellángol a vita egyébként a tankötelezettség kérdéséről. Oktatási szakemberek érvelnek a 16 és a 18 éves korhatár mellett és ellen. A talán legfontosabbakat most mi is összeszedtük.
Ami a 16 éves korhatár mellett szól: a rugalmasság. Vannak olyan fiatalok, akik már ebben a korban képesek tudatosan dönteni a továbbiakról, arról, hogy inkább szakmát tanulnak ki, vagy beállnak dolgozni. Így már egészen korán megismerik a munka világát, elindulhatnak a szakmai fejlődés útján.
Azzal, hogy belép a munkaerőpiacra, segítheti, tehermentesítheti a családját. Az ő jövedelmével kiegészítve talán jobban boldogulhat egy nehéz helyzetben lévő család.
A duális képzésben vagy különféle szakmai programokban a tanulók sok esetben 16 éves kortól már érdemi szakmai tapasztalatot gyűjthetnek. A korhatár leszállítása ezt támogatja.
A 18 éves korhatár mellett szólnak a magasabb végzettséggel járó jobb életkilátások. Az iskolai végzettség szoros összefüggést mutat a fizetéssel, a munkanélküliség kockázatával és a társadalmi mobilitással. A tanulók nagyobb aránya fejezné be a középfokot, ami egész élettartamra kiható előny.
A 18 évig tartó kötelezettség ráadásul csökkenti annak esélyét, hogy a fiatalok végzettség nélkül hagyják ott az iskolát. A végzettség nélküli kilépés a későbbi munkakeresésben súlyos hátrányt okoz.
Ahogy fent említettük, vannak 16 évesek, akik képesek döntést hozni – viszont sokan vannak olyanok is, akik nehezebben hoznak felelős, hosszú távú karrierdöntést. A 18 éves korhatár több időt ad a pályaorientációra, önismeretre, és csökkenti a túl korai, később megbánt döntések esélyét.
A hátrányos helyzetű fiatalok nagyobb arányban hagyják ott az iskolát 16 évesen. A magasabb korhatár növeli az esélyt arra, hogy ők is piacképes tudást szerezzenek, és ne rekedjenek meg a rosszul fizető, bizonytalan állások világában.
Elindult a petíció
Hogy még nagyobb nyomatékot adjon a javaslatnak, online petíciót indított a Sütni jó! Alapítvány, aminek aláírásával támogatjuk, hogy 18 éves korra állítsák vissza a tankötelezettséget. Mindössze a nevünket, az e-mail-címünket és a városunk nevét kell megadnunk.
Aki egyetért a javaslattal, IDE kattintva írhatja alá.
