„Az idei esztendő utolsó vasárnapján megtartottam óévzáró bükki kocogásomat – kaptuk a hírt Kovács Attila Gábortól, a miskolci Zöld Sportok Clubja elnökétől. – Az út Ómassa és Bánkút között odafelé hetvenöt percig, vissza pedig ötvenöt percig tartott a gyönyörű, verőfényes, de fagyos időben. A túrám már a jövő évi felkészülésem része volt, mivel áprilisban töltöm be a hetvenötödik életévemet, azaz a legifjabb évjáratú leszek az F75 kategóriában, amelyben természetesen illik majd jól szerepelnem.
A hónapok is számítanak
– Az idei szezonom ugyanis elég haloványra sikeredett, de ez nem is csoda, hiszen ebben a korban már nemhogy az évek, de még a hónapok is számítanak. Tehát kevés esélyem volt a hetven évesekkel szemben. Azért egy országos bajnoki ezüstöt, Veszprémben a rövidtávú országos bajnokságon, mégis csak sikerült kicsikarnom, és a legrangosabb nappali ob-n, az Erdőbényén elért ötödik helyezésem sem rossz, hiszen a hetvennégy évesek legjobbja lettem – tette hozzá.
A hatvankettedik következik
– A jövő évi, sorrendben hatvankettedik tájfutó szezonomon ezért maradandót szeretnék alkotni. Annál is inkább, mert most már a tájfutás az egyetlen fő sportágam. Több évtizedig kettő volt, mert a tájfutásnál is komplexebb rádiós tájfutást is intenzíven űztem. Egészen 2022 szeptemberéig, amikor a bulgáriai vébé utolsó két napján, két versenyszámban – először rövidhullámon, másnap pedig foxoringban – nyertem egyéni világbajnoki címet. Mivel ennél jobbat és többet elérni lehetetlen, úgy gondoltam, ekkor érdemes abbahagynom – fogalmazott.
Marad a tájfutás
– Ehhez tartva magamat, marad az örök szerelmem, a tájfutás. Ezt szeretném még sokáig űzni és majd az M90 kategóriában dobogóra állni a Tájfutó Mesterek Világbajnokságán – mondta Kovács Attila Gábor.
