Érkezésünkkor éppen egy Trabanttal várakozó úriember kér bebocsátást a kiállításra. Milyen érdekes – nézünk össze a kollégákkal –, hogy gyerekkorunkban, a ’80-as években az utcakép szerves részét képező autó szinte tini a többi jármű között. A „rangidős” egy 1927-es Citroen, mellette egy alig fiatalabb Mercedes áll – a formák számunkra már idegenek, sokat változott azóta az autók tervezése (légellenállás, ütközésbiztonság stb. figyelembe vétele), mégis azonnal rabul ejtenek minket a 20. század első felének remekei.
Negyedik alkalommal rendezték meg a diósgyőri veteránjármű, retro kiállítást, ezúttal új helyszínen, a Lovagi Tornák Tere előtti Vásártéren. Felújítják a diósgyőri iskolát, ahol eddig várták az érdeklődőket, ezért kellett változtatni – tudjuk meg a szervező MI-VE Egyesület tagjától. Sebéné Mede Zsuzsanna hozzáteszi, barátok, ismerősök, egyesületi tagok jelentek meg autóikkal. – Azt tapasztaljuk, hogy nagyon népszerűek ezek a járművek, szeretik a kiállításainkat – mondja.
Egy-egy ilyen rendezvényen nincs olyan, aki ne választaná ki a kedvencét. Lehet szeretni a német technikát, nosztalgiázhatunk az egykori szocialista országok járműveinek segítségével – vagy éppen ámulhatunk azon, hogy az amerikaiak mindent mennyivel nagyobban mérnek. A ’72-es Lincoln Continental Mark IV-es jó példa erre: 7200 köbcentiméteres, V8-as szív dobog benne. Ahogy tulajdonosa, Oláh István beindítja, gyönyörű hangon duruzsol a motor, az autó szinte vonzza a kíváncsi szemeket, füleket.
– Sok évvel ezelőtt kezdtem el érdeklődni a veteránautók iránt – mondja el érdeklődésünkre. – Először nézőként jártunk hegyifelfutókra, aztán 2-3 éve úgy döntöttünk, hogy megvásároljuk az első saját veteránautónkat. Az egy Lada 1500 S volt, amivel veterán hegyi felfutó ob-n is részt vettünk. Tavaly pedig sikerült megszerezni a muzeális minősítésű Lincolnt. De van már egy 60 éves Opel Rekord Olympiánk is, ami még nem készült el teljesen.
Ezek az autók olyan értéket képviselnek, ami szinte megfizethetetlen; szépségük nem csak a tulajdonosokat kápráztatják el. – Ez egy másik világ, könnyű belebolondulni – mondja mosolyogva Sebéné Mede Zsuzsanna. – Nincs megállás, mindig jön egy új és újabb autó, nekünk már több tucat veteránunk van, Trabantok, Wartburgok, Ladák, de van Bogarunk is.
A mostani kiállításra – minő öröm számunkra – egy BMW 635 CSi-vel érkeztek. Ahogy az egy bajornál kell: sorhatos motor, 3500 köbcentiméter – pazar! Cápaorrú kupé, klasszikus arányokkal, minden olyan részlettel, amiről egy „bömöst” azonnal megismerünk. 1978-ban gyártották ezt a szürke fényezésű csodát, a tulajdonos egy Micrától vált meg, hogy megvehesse. Mondjuk, ezt pont megértjük…
– Részt vettünk vele különböző hegyi felfutókon, megjártuk a tihanyi BMW találkozót, aztán megjárattuk a Hungaroringen, meg a budapesti Nagy futamon is. Minden óriási élmény ezzel az autóval – fogalmaz Sebéné Mede Zsuzsanna.
A veteránautók vasárnap is várják az érdeklődőket a Diósgyőri vár alatti Vásártéren, reggel 9 és este 7 óra között. A belépés díjtalan.
