Ugrás a tartalomra

Nem csak a kilométerek számítanak – a Cserehátat is bejárhatjuk a Kéktúrázás Napján

Létrehozva
Október 10-én ismét egyszerre indul útnak több ezer túrázó az ország különböző pontjain. A Kéktúrázás Napján Petrovics Edina a Cserehátban, Rakacaszend és Felsővadász között vezeti a csapatát – egy 15,3 kilométeres, őszi túrán, ahol a táj mellett a vidék története is fontos szerepet kap.
Kép
cserehat_petrovics_edina_kektura_napja_2610.jpg
Fotók: magánarchívum

Van, aki a kilométerekért indul útnak, van, aki a pecsétek miatt, más pedig egyszerűen azért, mert néhány órára szeretne kiszakadni a mindennapokból. A Kéktúrázás Napja azonban talán mindegyiknél egy kicsit többről szól: egyetlen napon, közösségben járják végig a résztvevők a teljes Kékkör mintegy 2600 kilométeres útvonalát.

Az idei, immár hetedik Kéktúrázás Napját október 10-én rendezik meg. A programban 143 túracsoport vesz részt, az útvonalakat pedig úgy állították össze, hogy a rövidebb, könnyebb kirándulásoktól a komolyabb erőnlétet igénylő szakaszokig mindenki találjon magának megfelelőt. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Petrovics Edina ezúttal az Országos Kéktúra 61-es szakaszának egy részén, Rakacaszend és Felsővadász között, a Cserehátban vezeti a túrázókat. A teljes táv 15,3 kilométer, mintegy 310 méter szintemelkedéssel.

Kép
Petrovics Edina

Egy túra, ahol a táj is mesél

A táv alapján egy kellemes, egész napos őszi túrára érdemes készülni. Edina azonban nem egyszerűen egyik pontból a másikba szeretné elvezetni a csapatot.

Számomra fontos, hogy egy túra ne csak arról szóljon, hogy eljutunk A pontból B pontba. Szeretem megmutatni azt is, ami az út mellett van, és aminek története van

– mondta.

A túra első állomásai között ott lesz Rakacaszend különleges, Árpád-kori eredetű református temploma, majd a csapat a Cserehát dombjai, erdei szakaszai és apró falvai között indul Felsővadász felé.

Kép
Cserehát

Közben szóba kerülhet a térség története, a rakacai márvány, az egykor itt működő bányászat, valamint az aprófalvak változó világa is. Felsővadászra érve pedig a Rákócziakhoz kapcsolódó történelmi emlékek adnak újabb témát.

És talán éppen ez az, ami miatt a Cserehát másfajta túraélményt kínál, mint a Bükk vagy a Mátra.

– A Cserehát egészen más túraélményt ad, mint például a Bükk, a Mátra vagy a Magas-Tátra. Nem a nagy szintkülönbségek és a látványos hegycsúcsok miatt érdekes, hanem a hangulata miatt – fogalmazott Edina.

A táj csendes, hullámzó dombvidék, ahol erdők, mezők és kis települések váltják egymást. Nincsenek kétezres csúcsok vagy turistáktól zsúfolt hegyi központok, viszont annál több olyan apró részlet akad, amely mellett érdemes megállni.

Kép
Cserehát

Nem teljesítménytúra

A 15,3 kilométeres útvonalat Edina közepes nehézségűnek tartja. Technikai szempontból nem különösebben nehéz, nincsenek komoly mászások vagy ügyességet igénylő szakaszok, a táv azonban már megkövetel egy alapvető állóképességet.

Októberben ráadásul az időjárás is könnyen beleszólhat a túrába. Eső után az erdei és földutas részek sárosabbá, csúszósabbá válhatnak, ezért a megfelelő lábbeli különösen fontos.

A túravezető szerint érdemes jól tapadó talpú, lehetőség szerint vízálló túracipőt vagy bakancsot választani, és rétegesen öltözni. Egy esőkabátnak akkor is helye van a hátizsákban, ha reggel még hétágra süt a nap. Az egész napos túrához legalább másfél-két liter folyadék, szendvics, gyümölcs és valamilyen kisebb energiapótló is ajánlott. Aki használ túrabotot, azt is nyugodtan magával viheti, különösen nedvesebb, sárosabb időben lehet hasznos. Egy dolgot viszont érdemes megfogadni: új túracipőt senki ne ezen a napon avasson fel.

– A lábbeli legyen már kipróbált és kényelmes – hangsúlyozta.

Kép
Cserehát

Egy kevésbé ismert Magyarország

Petrovics Edina szerint a Cserehát egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy kevésbé ismert. A táj történetet is mesél. Az aprófalvakban jól látható a vidéki Magyarország elmúlt évtizedeinek változása: az elvándorlás, az elöregedés és az egykori gazdaságok eltűnése egyaránt nyomot hagyott rajtuk. Közben számos kulturális és történelmi érték maradt itt, amelyről sokan talán nem is tudnak.

Ezért Edina szerint a Kéktúrázás Napja azoknak is jó lehetőség, akik még csak ismerkednek a természetjárással. A közösségi túra ugyanis azok számára is kapaszkodót adhat, akik egyedül nem feltétlenül indulnának el egy ismeretlen útvonalon.

Azt szeretném, hogy aki velünk tart, a nap végén nemcsak arra emlékezzen, hogy megtett 15,3 kilométert, hanem arra is, hogy látott és megtudott valamit egy olyan Magyarországról, amely mellett egyébként könnyű elmenni

– mondta.

Kép
petrovics_edina_kektura_2510-4.jpg
Petrovics Edina a Magas-Tátrában, a Nagyszalóki-csúcson

Érdemes több napot szánni rá

A Cserehát felfedezése ráadásul nem feltétlenül merül ki egyetlen kéktúraszakasz teljesítésében. A térség megközelíthetősége miatt érdemes akár két-három közeli kéktúraszakaszt is összekapcsolni, és több napot szánni a környékre.

Egy jól megválasztott szálláshelyről csillagtúraszerűen is felfedezhető a vidék: a túrázás mellett jut idő a környező falvak, templomok, kastélyok és természeti értékek megismerésére is.

Október 10-én pedig ehhez még egy különleges közösségi élmény is társul: miközben a Cserehátban Rakacaszend és Felsővadász között elindul egy 15,3 kilométeres csapat, az ország más pontjain további túrázók százai és ezrei járják a Kéktúra útvonalait.

Ez is érdekelhet

Hűsítő kaland a vízparton – ezekre figyeljünk a kedvencünkkel
SzabadidőÉletmód
A fürdés igazi felüdülés a kutyáknak, de közben az is fontos, hogy odafigyeljünk rájuk és másokra is.
Tűzijáték stressz nélkül – így óvjuk kedvenceinket augusztus 20-án
SzabadidőBelföldKörnyezet
Augusztus 20. az ünneplésről szól, a tűzijáték erős hang- és fényhatásai azonban a házi kedvencek számára komoly stresszt és pánikot okozhatnak.
Gyerekként ő is vonattal utazott a Balatonhoz
SzabadidőMiskolcVilág
Nyári élményeiről mesélt Bánhidi Lilla, aki Miskolcon töltötte gyerekkorát, majd felnőttként elköltözött, később pedig megírta a Sorsod Borsodot. A könyv Margó-díjat nyert, ami minden évben a legjobb első prózakötetes szerzőnek jár.
Meseszerű élményben volt része
SzabadidőMiskolcVilágKultúra
Molnár Judit, miskolci származású operaénekessel készítettünk interjút arról, hogyan nyaralt gyerekkorában. Arról is beszélt, hogy nagymamája éppen abban az épületben él most, ahol ő nyaralt.