Többféle technikával készülhet gyertya, az egyedi kivitel külön figyelmet követel meg a kézművestől. – Faragott gyertyát inkább esztétikai okokból vásárolnak az emberek – nyilatkozta Vágó D. Anikó, aki Debrecenben dolgozik. – Kevesen gyújtják meg, mert sajnálják elégetni. Pedig csodálatos látvány, ahogy a láng átsejlik a csipkeszerű faragáson. Karácsonykor és esküvőn tesznek kivételt. Az ünnepi asztalon és az esküvői fogadalomtétel során természetesen szolgálnak gyertyáim, hiszen az a dolguk, hogy fényükkel beragyogják az ünnepet – mondta a Fényhozó Műhely létrehozója. – Három lépésből áll a gyertykészítés menete: öntés, mártás, faragás. A hőmérséklet befolyásoló tényező, ugyanis a faragott gyertyának állandó 26-27 Celsius-fokos hőmérsékletű helyiségre van szüksége. A mártás során a gyertya átmelegszik, hiszen a színes viasz, amibe mártom az alapgyertyát kb. 60 fokos. Viszont nagyon gyorsan meg is dermed és faragni, csak addig lehet, amíg puha, alakítható. Egy gyertya elkészítési ideje összességében kb. két óra, de ez megszakításokkal értendő. Ebből egy óra az öntés, de utána legalább huszonnégyet kell hűlnie a gyertyának. A mártás mintegy harminc perc, a faragás pedig mérettől függően öt-tizenöt – magyarázta a kézműves, aki négy éve foglalkozik ezzel a tevékenységgel. – Nem dolgozom folyamatosan, mert nincs folyamatos megrendelés. November közepétől kezd megnőni a kereslet, valamint tavasszal és nyáron az esküvők miatt. Karácsony előtt száz-százötvenet készítek általában, de előfordult már, hogy egy megrendelő hatvan darabot kért. Nekem a gyertyakészítés lelki feltöltődés. Amikor faragok, minden idegszálammal csak arra figyelek, így tulajdonképpen minden gyertyában benne van a lelkem egy kis darabja is. Ezért aztán nem nagyon mérlegelem, mennyire „éri meg” – mondta.
Hajdu Henriett miskolci, ám évek óta külföldön él. – Norvégiában is szorosan összefonódik a gyertyavásárlás a karácsonyi időszakkal. Szerintem a békét, a melegséget és a nyugalmat jelentik, az úgynevezett „hygge” érzést képviselik. Már októberben elkezdem készíteni termékeimet, hogy a vásárok idejére teljes legyen a készlet. Próbálok mindig igazodni az új trendekhez, illetve kitalálni új stílusú gyertyákat. Ma már vegyesen használom az összes technikát, pedig először a faragást tanultam meg, ami sok gyakorlást és ügyes kezet igényel, majd önfejlesztő módon magát a mártást, gyertyaöntést, ami egyszerűbb. A letisztult fehéret részesítem előnyben, mert itt a harsány színekre nincs igény – mondta a kézműves.
Ozsvári Fruzsina nem készít, díszíti a gyertyákat. – Megvásárolom az alapanyagot jó minőségben, amire melegítéses technikával kasírozom rá a préselt virágokat, speciális papírból kivágott pillangókat, illetve akár feliratot is. A külsejére pedig egy réteg olvasztott viaszmártás kerül, hogy tartós legyen. Főleg a színekre koncentrálnak a vásárlók, az a fontos nekik, hogy mi dominál rajta, s ez alapján természetesen kérnek karácsonyi hangulatú darabokat is. Hobbi szinten körülbelül nyolc éve foglalkozom ezzel. Pedagógus voltam egy művészeti iskolában, és kolléganőm mutatta meg ezt a technikát, ami azonnal megtetszett nekem – mondta, majd hozzátette, munkái a Vásárolj miskolcit! Facebook-csoportban nézhetőek meg.
Szabó Tamás méhész lévén természetes méhviaszt használ. – Gyertyáim alapanyagát a méhek készítik a viaszmirigyeik segítségével, mikor a lépeket építik a keretekbe, amibe a mézet raktározzák, és amikben az utódokat is nevelik. Mikor kinyertem a finom édes mézet, az elhasználódott és megsérült kereteket beolvasztom, formákba öntöm, kanóccal a közepükön. Karácsonykor főleg a fenyőfa és a szarvas mintás hengergyertyából, illetve az ajándékdoboz formájúból fogy a legtöbb. Akik meg akarják gyújtani, azok az egyszerűbb gyertyákat keresik. Ha azonban túl szépnek találják a vásárlók családtagjai, akkor nem engedik elégetni otthon – magyarázta nekünk a radostyáni méhész, akit szintén a Vásárolj miskolcit! Facebook-csoportban, illetve a Szabó Méhészet saját Facebook-oldalán található meg.
