Nagyon találó szóhasználat, már csak azért is, mert – a hiedelmekkel ellentétben – nem a gyárak a fő forrásai a fejlett országokban kibocsátott káros anyag jelentős részének (ahogy az a mostani átadón is elhangzott), hanem a rossz alapokon nyugvó lakossági tüzelés és a gépjárművek által kibocsátott gázok.
A Miskolci Egyetem és a helyi önkormányzat közösen vesz részt a HungAIRy LIFE projektben, aminek célja a levegőminőség javítása hazánk leginkább szennyezett régióiban.
A munka 2019-ben kezdődött a Herman Ottó Intézet koordinálásában.
A program arra az alaptételre épül, hogy a hatékony döntések előkészítéséhez elengedhetetlen, hogy minél részletesebb információk álljanak rendelkezésre a levegő minőségéről. Az akció keretében az egyetem és a város egy innovatív, kisméretű, költséghatékony műszerek alkotta hálózatot létesít, amely Miskolcon 60, Kaposváron 20 elemből áll.
Tik-tok helyett titkok
A mostani eseményen nem csak a 2 éves kutató-fejlesztő munka eredményeképp elkészült mérőegység-hálózatot, hanem az ehhez tartozó honlapot is átadták: a pmmonitoring.hu oldalon bárki számára elérhetőek a kihelyezett egységek által mért légszennyezettségi adatok. Már lehet pörgetni az oldalt, felfejteni a légszennyezettség mögött megbúvó folyamatokat.
Ha egy manapság népszerű pop kulturális jelenséghez akarjuk hasonlítani a HungAIRy által eltervezett folyamatot, akkor a mostani átadó volt a 2008-as Vasember, ami az alapkőnek számít a Marvel-moziuniverzum világában. Ebben a hasonlatban a tiszta levegő valahol a Bosszúállók: Végjáték utáni filmes korszak alkotásai között keresendő. Hogy mennyivel utána (a közeli vagy távoli jövőben), az furcsa módon nem a projektgazdákon, hanem a lakosságon múlik.
Az akcióterv első lépése volt, hogy olyan kisköltségű eszközöket alakítsanak ki, amik pontos mérésre alkalmasak és jó alapot nyújtanak a célzott vizsgálathoz. Ehhez szükséges volt megismerni és kiküszöbölni a használt mérőegységek hibáit, hiányosságait. Ezeken dolgozott a Miskolci Egyetem csapata. Végül a város jellemzőihez kellett igazítani a rendszert, és kialakítani a mérőhálózatot.
Helyspecifikusan
Báthory Csongor, a Műszaki Anyagtudományi Kar doktorandusz hallgatója ismertette a rendszert; elmondta, hogy számos hatást és eredményt figyelembe kell venni a mérés során, így szűrhetőek le pontos adatok. Az is fontos, hogy a különböző városrészek problémái külön-külön feltárhatóak legyenek, vagyis tudni kell, hol mi okozza pontosan a légszennyezettséget. A végső lépés ugyanis a szemléletváltás: az embereknek fel kell hagyniuk azokkal a rossz szokásokkal, amik károsak a saját lakóhelyük levegőjére. Ehhez minél szélesebb kört kell majd megismertetni a mérőhálózat segítségével nyert adatokkal.
Nagy Dezső környezetvédelmi referens ismertette a hálózat kialakításának főbb szempontjait. Elmondta, hogy a műszereket közlekedési tengelyek, csomópontok köré, lakóövezetekben, peremterületeken és a várost övező környéken telepítették: az így nyert adatok összehasonlításával specifikusan tudják meghatározni Miskolc légszennyezettségének pontos okait, különböző területekre bontva.
Ne csak a szmog terjedjen
Februárban hírt adtunk arról, hogy elkezdődött a projekt: a városháza erkélyére felszerelték az egyik mérőeszközt. Horváth Zita rektorasszony azt mondta most, egyfajta pilot program kezdődik a rendszer kialakítása után.
- Az eszközök folyamatosan mérik a levegő szennyezettségét. Az adatok beérkeznek az egyetemre. Az is fontos információ, hogy a levegő mennyire szennyezett, de a nagyobb kérdés az, hogy egyes mérőpontokon mit lehet annak érdekében tenni, hogy ezek az értékek csökkenjenek. A mérésekkel és az eredmények elemzésével ehhez jutunk közelebb.
Veres Pál polgármester Miskolc eddig ismert levegő szennyezettségi helyzetét ismertette.
- Mostanáig négy mérőpont volt a városban, főként forgalmas helyeken. Nagy gond az, hogy máig sokan használnak szilárd fűtőanyagot, így télen megnövekszik a szállópor koncentrációja. Ahhoz, hogy ezt visszaszorítsuk, első sorban tudatosságra, másrészről helyi programokra és pénzforrásra is szükség van. A mostani egy nagy mérföldkő: percre kész adataink lesznek, és be is tudunk avatkozni egyes folyamatokba, ha szükséges.
Bozzay Péter, a Herman Ottó Intézet ügyvezetője az átadón kiemelte az információ megosztásának fontosságát.
- A következő lépés, hogy minél szélesebb körben ismertté tegyük az adatokat. Idefelé láttam a „Jó Szerencsét” feliratot. Úgy tapasztaltam, azokban a városokban, ahol jól ismerik ezt a bányász köszöntést, nagyobb problémák vannak a légszennyezettséggel. A szmog azonban nem áll meg egy-egy város határánál, ezért is fontos, hogy minél többen szerezzenek tudomást a problémáról és a megoldási lehetőségekről.
