Ilyen cécót szervezett péntekre a Miskolci Fekete Farkasok Asztaltársaság, egybekötve egy Szerencsről érkezett féldisznó feldolgozásával és helyszíni elfogyasztásával, jóféle nedűk és párlatok kíséretében.
„A cécót minden évben megrendezi az asztaltársaságunk, már 2004-óta. Telik az idő, jövőre már a huszadik lesz soron. A program általában disznóvágás vagy, ahogy most is, egy disznó felének feldolgozása különböző disznótoros finomságokká. Az üstben éppen a belsőségek – máj, tüdő – fő a hurkához. Mindent mi magunk készítünk el itt helyben, némi szakmai segítséggel, a hagyományoknak megfelelően” – kezdte a beavatásunkat Farkas Dávid az asztaltársaság elnöke, aki jelenleg továbbképzés keretében társadalomtudományt és gazdasági szakfordítást tanul az egyetemen.
Dávid szerint a vidámság a diákság éltető eleme, és ha a cécó talán nem is kötődik szorosan a selmeci hagyományokhoz, ez is egy immár két évtizedes program, amelyet minden évben megszerveznek. Több ilyen diáktársaság van az egyetemen, így sok programot rendeznek, a lényege mindnek az, hogy jól érezzék magukat, érezzék az összetartozást és akár életre szóló élményekkel, barátságokkal gazdagodjanak. Minden ilyen cécó, balekavatás, valétálás és a többi hagyomány, azt szolgálja, hogy jobban összekovácsolódjanak a Miskolci Egyetem diákjai.
„A cécóra az egyetem minden ’megkeresztelt’ polgára eljöhet, évfolyamtól és szaktól függetlenül. Csak jelentkezni kell és beszállni a költségekbe. Ahányan vagyunk, annyifelé osztjuk például az idén Szerencsről beszerzett disznó és a hozzávalók árát. Az ételek elkészítése elsősorban az asztaltársaság tagjainak feladata, a vendégek csak elfogyasztják, és persze jól érzik itt magukat” – részletezi a soros elnök. Hozzáteszi, a cécó nem csak egy bandázás, része a szervezett egyetemi életnek. A Miskolci Fekete Farkasok Asztaltársaság is az egyik „hivatalos” öntevékeny hallgatói köre a Miskolci Egyetemnek.
Látva a szorgoskodást az asztaloknál, tűznél, üstnél, megkérdeztük, hogy a lelkes asszisztencia honnan tudja, mit, hogyan kell egy disznótoron csinálni, talán otthonról hozzák a tudást vagy megnézték egy Youtube videóban, Dávid azt felelte, vannak, akik voltak már disznóölésen, de jött egy szülő is segíteni, aki érti a munka minden csínját-bínját és segít a fiataloknak.
Ottjártunkkor még jó részt az előkészítés és feldolgozás zajlott, a finomságok később kerültek az asztalokra, így a vendégsereget is akkorra várták. Ahogy Dávid is megjegyezte viccesen: „Mi reggel nyolckor kezdtük a munkát, most még csak tizenegy van, az egyetemi diákságnak ez korai időpont, sokan csak most kelnek fel. Így vizsgaidőszakban nem kapkodják el a dolgot az emberek. Majd, ha készen leszünk, jönnek majd, akkor lehet enni, felbontani egy sört. A vendégeknek ez a dolga, és kifizetni a rájuk eső részt.”
