A Vallomás – Szalay Lajos életműkiállítása című tárlat a 20. századi magyar rajzművészet egyik legjelentősebb megújítójának munkásságát állítja középpontba, különös hangsúlyt helyezve az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire reflektáló rajzsorozatára. A kiállítás a Dobó István Vármúzeum, a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria gyűjteményeiből válogat. A tárlat kurátorai H. Szilasi Ágota és Kákóczki András művészettörténészek. A megnyitón Tóth-Szántai József, Miskolc és Vágner Ákos, Eger polgármestere mondott köszöntőt, Sümegi György művészettörténész, Szalay Lajos monográfusa engedett bebocsáttatást a művész életművébe. Köszöntőt mondott továbbá dr. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum és Novákné Mlakár Zsófia, a Dobó István Vármúzeum igazgatója.
Tóth-Szántai József, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere köszöntőjében – más dolgok mellett – kiemelte:
Ez a kiállítás egy olyan művész arcát rajzolja fel nekünk, aki világokat formált egy évszázadon át, akinek vonalvezetése egyszerű magabiztossággal művészek, alkotók kezét vezette és vezeti ma is, míg az egyszerű embert, a műkedvelő amatőrt - mint én - pedig elkápráztatja. Egy grandiózus élet, melynek vonalai onnan indultak el, ahonnan én is jövök, és oda is tértek vissza, annyi év és annyi viszontagság után. Azt hiszem, ez a feltétel nélküli szeretet, amit Szalay Lajos országunk, vidékünk és Miskolc iránt érzett. Az, hogy ma itt vagyunk és itt lehetünk, ennek a nem hétköznapi kapcsolatnak és visszatérő találkozásnak az eredménye.
Szalay Lajos 1909-ben született, és a 20. századi magyar grafika egyik meghatározó alakjává vált. Gyermekéveinek egy részét Tarnabodon, majd Miskolcon töltötte, később a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Művészetére jelentős hatást gyakorolt párizsi tartózkodása, valamint Pablo Picasso rajzművészete.
A második világháború után elhagyta Magyarországot. Előbb Franciaországban, majd Argentínában telepedett le, ahol művészként és tanárként is jelentős hatást gyakorolt a helyi grafikai életre. 1960-ban az Egyesült Államokba költözött, New Yorkban folytatta alkotói munkáját. Életművének egyik legismertebb darabja a bibliai teremtéstörténetet feldolgozó Genezis rajzsorozat. Munkásságát 1992-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Élete utolsó éveiben visszatért Magyarországra, Miskolcon telepedett le, a város díszpolgárává választották és 1995-ben hunyt el. Nyughelye Miskolcon található.
Szalay Lajos a rajzot nem pusztán ábrázolási technikának, hanem önálló, a költészettel egyenrangú művészi kifejezési formának tekintette. Jellegzetes, lendületes vonalvezetése, expresszív alakábrázolása és alkotásainak erkölcsi mélysége nemzetközi elismerést hozott számára.
Az egri kiállításnak különös aktualitást ad az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója. A kiállítás fontos részei ezáltal a magyarországi események ihlette rajzok alkotják. Szalay Lajos ugyanis Argentínában élt, amikor értesült a magyarországi történésekről. A rádióadásokból és a nemzetközi sajtóból megismert események mélyen érintették, a távoli kontinensen átélt tehetetlenség pedig drámai hatású grafikáiban öltött formát. Az eredeti, 1956 őszén készült rajzok nincsenek meg, a kiállításon hiteles másolataikat mutatják be.
Szalay forradalmi rajzai nem egyszerűen a történelmi események felidézésére vállalkoznak, hanem az emberi szenvedést, a szabadságvágyat és az erkölcsi felelősség kérdéseit is megjelenítik.
A tárlat 2027. január 24-ig látogatható az egri Ziffer Sándor Galériában, a galéria hivatalos nyitvatartási idejében. A Vallomás – Szalay Lajos életműkiállítása a 70 éve a szabadságért című jubileumi programsorozat részeként valósult meg.
